A Thrust Carbon karbonlábnyom-elemző cég új kutatása szerint a hagyományos húsokhoz és tejtermékekhez, képest a búzaglutén, más néven szejtán, amelyet a búza fő fehérjéje, a glutén felhasználásával állítanak elő, kisebb karbonlábnyomot hagy maga után.
A kutatásból kiderül, hogy a brit LoveSeitan termékei 100 kg szejtánra vetítve mindössze 46,6 kg CO2-kibocsátást jelentenek, ehhez képest a marhahús 100 kg-onként 6000 kg CO2-kibocsátást, míg a bárányhús 100 kg-onként átlagosan 2400 kg CO2-kibocsátást okoz. Az adatokból az is kiderül, hogy a vöröshúsokhoz képest még a sajt és a csirke is rendkívül alacsonyan szerepel a rangsorban: a sajt 2100 kg CO2-kibocsátást okoz100 kg-onként, utóbbi pedig 600 kg CO2e-kibocsátásért felelős 100 kg-onként.
Ami a növényi alapú élelmiszereket illeti, mindegyiknek kisebb a karbonlábnyoma, de néhányan még a szejánon is túltesznek, mint például a tofu, amely 300 kg kibocsátást okoz100 kg-onként. A LoveSeitan szerint a szejtán minden idők egyik legfenntarthatóbb terméke, és ennek megünneplésére október 18-án tartják az első „Szejtán Világnapot”, és tisztelegnek japán mikrobiotikus George Ohsawa előtt, aki eljutatta Európába is a szejtánt.
Ha tényleg érdekel a klímaváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás, ne feledd, hogy 130 szejtánburgert fogyaszthatsz ugyanannyi szén-dioxid-kibocsátásért, mint egy marhahúst.
állítja a LoveSeitan társalapítója, Steve Swindon
Tekintettel a húsiparral és az általa tenyésztett állatbetegségekkel kapcsolatos növekvő aggodalmakra, a legújabb kutatások kimutatták, hogy a fogyasztók, különösen a fiatalabb generáció nyitottabbak a növényi alapú húsmárkákra, és flexitáriánussá válnak. Ez a trend a növényi alapú hús szegmens exponenciális növekedéséhez vezet, amely 2030-ra meghaladhatja a 16 milliárd dollárt.
(fotó: Wikimedia)