Az amerikai Alzheimer Társaság (Alzheimer’s Association) által közzĂ©tett jelentĂ©ssorozatbĂłl kiderĂĽlt, hogy a lĂ©gszennyezettsĂ©g csökkentĂ©se javĂthatja a kognitĂv funkciĂłkat Ă©s csökkentheti a demencia kockázatát.
Bár korábbi kutatások már megállapĂtották a hosszĂş távĂş lĂ©gszennyezĂ©snek valĂł kitettsĂ©g Ă©s az Alzheimer-kĂłr – a demencia leggyakoribb oka – közötti kapcsolatot, az Ăşj kutatás az elsĹ‘ szĂ©les körű bizonyĂtĂ©k arra, hogy a lĂ©gszennyezĂ©s – kĂĽlönösen a levegĹ‘ben lĂ©vĹ‘ finom rĂ©szecskĂ©k (PM2,5) Ă©s a fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagok elĂ©getĂ©sĂ©bĹ‘l származĂł szennyezĹ‘ anyagok – csökkentĂ©se összefĂĽgg a demencia Ă©s az Alzheimer-kĂłr alacsonyabb kockázatával.
Az elmĂşlt Ă©vtizedekben az urbanizáciĂł Ă©s az iparosodás következtĂ©ben világszerte romlĂł levegĹ‘minĹ‘sĂ©g azt jelenti, hogy a demencia növekvĹ‘ száma nemzetközi egĂ©szsĂ©gĂĽgyi válsággá vált – állĂtják a 2021. Ă©vi denveri Alzheimer’s Association nemzetközi konferencián rĂ©szt vevĹ‘ tudĂłsok.
A legfontosabb megállapĂtások között szerepel, hogy francia vizsgálati szemĂ©lyek körĂ©ben a PM2,5 koncentráciĂł elmĂşlt 10 Ă©vben törtĂ©nt csökkentĂ©se 15 százalĂ©kkal csökkentette az összes okbĂłl bekövetkezĹ‘ demencia, 17 százalĂ©kkal pedig az Alzheimer-kĂłr kockázatát. Emellett a lĂ©gszennyezĹ‘ anyagoknak valĂł hosszĂş távĂş kitettsĂ©g összefĂĽggĂ©sbe hozhatĂł volt a bĂ©ta-amiloid – az Alzheimer-kĂłrban szenvedĹ‘k agyában találhatĂł plakkokat okozĂł aminosavak – magasabb vĂ©rszintjĂ©vel is. Ez a kutatĂłk szerint a levegĹ‘ minĹ‘sĂ©ge Ă©s az Alzheimer-kĂłrt meghatározĂł fizikai agyi elváltozások közötti lehetsĂ©ges biolĂłgiai összefĂĽggĂ©sre utal.
Egy ideje már tudjuk, hogy a lĂ©gszennyezĂ©s rossz hatással van az agyunkra Ă©s az általános egĂ©szsĂ©gĂĽnkre, beleĂ©rtve az agyban felhalmozĂłdĂł amiloidokkal valĂł kapcsolatot. De ami izgalmas, hogy most olyan adatokkal találkozunk, amelyek azt mutatják, hogy a levegĹ‘minĹ‘sĂ©g javĂtása valĂłban csökkentheti a demencia kockázatát. Ezek az adatok bizonyĂtják a szövetsĂ©gi Ă©s helyi kormányok, valamint a vállalkozások olyan irányelveinek Ă©s intĂ©zkedĂ©seinek fontosságát, amelyek a lĂ©gszennyezĹ‘ anyagok csökkentĂ©sĂ©vel foglalkoznak.
mondta Claire Sexton, az Alzheimer’s Association tudományos programokĂ©rt Ă©s ismeretterjesztĂ©sĂ©rt felelĹ‘s igazgatĂłja.
Egy másik hasonlĂł, Dr. Xinhui Wang, a DĂ©l-kaliforniai Egyetem kutatĂł neurolĂłgus adjunktusa vezette kutatás azt vizsgálta, hogy a lĂ©gszennyezettsĂ©get jobban csökkentĹ‘ helyeken Ă©lĹ‘ idĹ‘sebb nĹ‘k kognitĂv funkciĂłi lassabban romlanak-e, Ă©s kisebb valĂłszĂnűsĂ©ggel alakul-e ki náluk demencia. A kutatĂłk megállapĂtották, hogy a vizsgálat megkezdĂ©se elĹ‘tti 10 Ă©vben általában vĂ©ve nagymĂ©rtĂ©kben javult a levegĹ‘ minĹ‘sĂ©ge. Az átlagosan hat Ă©vig tartĂł utánkövetĂ©s során a kognitĂv funkciĂłk a nĹ‘k öregedĂ©sĂ©vel a várakozásoknak megfelelĹ‘en inkább csökkentek. A PM2,5 Ă©s az NO2 nagyobb mĂ©rtĂ©kű csökkentĂ©sĂ©vel rendelkezĹ‘ helyeken Ă©lĹ‘k esetĂ©ben azonban 14 százalĂ©kkal, illetve 26 százalĂ©kkal csökkent a demencia kockázata. Ez hasonlĂł volt a kĂ©t-három Ă©vvel fiatalabb nĹ‘knĂ©l tapasztalt alacsonyabb kockázathoz. Ezek az elĹ‘nyök Ă©letkortĂłl, iskolai vĂ©gzettsĂ©gtĹ‘l, a földrajzi rĂ©giĂłtĂłl, ahol Ă©ltek, Ă©s attĂłl fĂĽggetlenĂĽl jelentkeztek, hogy volt-e szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gĂĽk.
EredmĂ©nyeink azĂ©rt fontosak, mert megerĹ‘sĂtik azokat a bizonyĂtĂ©kokat, amelyek szerint a kĂĽltĂ©ri lĂ©gszennyezĂ©s magas szintje a kĂ©sĹ‘bbi Ă©letkorban károsĂtja az agyunkat, Ă©s Ăşj bizonyĂtĂ©kot szolgáltatnak arra is, hogy a levegĹ‘ minĹ‘sĂ©gĂ©nek javĂtásával jelentĹ‘sen csökkenthetjĂĽk a kognitĂv hanyatlás Ă©s a demencia kockázatát. A vizsgálatainkban talált lehetsĂ©ges elĹ‘nyök számos kognitĂv kĂ©pessĂ©gre kiterjedtek, ami arra utal, hogy több mögöttes agyi rĂ©giĂłra is pozitĂv hatást gyakorolnak.
mondta Dr. Wang.
(fotĂł: pexels – MART PRODUCTION)