Az amerikai Alzheimer Társaság (Alzheimer’s Association) által közzétett jelentéssorozatból kiderült, hogy a légszennyezettség csökkentése javíthatja a kognitív funkciókat és csökkentheti a demencia kockázatát.
Bár korábbi kutatások már megállapították a hosszú távú légszennyezésnek való kitettség és az Alzheimer-kór – a demencia leggyakoribb oka – közötti kapcsolatot, az új kutatás az első széles körű bizonyíték arra, hogy a légszennyezés – különösen a levegőben lévő finom részecskék (PM2,5) és a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szennyező anyagok – csökkentése összefügg a demencia és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával.
Az elmúlt évtizedekben az urbanizáció és az iparosodás következtében világszerte romló levegőminőség azt jelenti, hogy a demencia növekvő száma nemzetközi egészségügyi válsággá vált – állítják a 2021. évi denveri Alzheimer’s Association nemzetközi konferencián részt vevő tudósok.
A legfontosabb megállapítások között szerepel, hogy francia vizsgálati személyek körében a PM2,5 koncentráció elmúlt 10 évben történt csökkentése 15 százalékkal csökkentette az összes okból bekövetkező demencia, 17 százalékkal pedig az Alzheimer-kór kockázatát. Emellett a légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség összefüggésbe hozható volt a béta-amiloid – az Alzheimer-kórban szenvedők agyában található plakkokat okozó aminosavak – magasabb vérszintjével is. Ez a kutatók szerint a levegő minősége és az Alzheimer-kórt meghatározó fizikai agyi elváltozások közötti lehetséges biológiai összefüggésre utal.
Egy ideje már tudjuk, hogy a légszennyezés rossz hatással van az agyunkra és az általános egészségünkre, beleértve az agyban felhalmozódó amiloidokkal való kapcsolatot. De ami izgalmas, hogy most olyan adatokkal találkozunk, amelyek azt mutatják, hogy a levegőminőség javítása valóban csökkentheti a demencia kockázatát. Ezek az adatok bizonyítják a szövetségi és helyi kormányok, valamint a vállalkozások olyan irányelveinek és intézkedéseinek fontosságát, amelyek a légszennyező anyagok csökkentésével foglalkoznak.
mondta Claire Sexton, az Alzheimer’s Association tudományos programokért és ismeretterjesztésért felelős igazgatója.
Egy másik hasonló, Dr. Xinhui Wang, a Dél-kaliforniai Egyetem kutató neurológus adjunktusa vezette kutatás azt vizsgálta, hogy a légszennyezettséget jobban csökkentő helyeken élő idősebb nők kognitív funkciói lassabban romlanak-e, és kisebb valószínűséggel alakul-e ki náluk demencia. A kutatók megállapították, hogy a vizsgálat megkezdése előtti 10 évben általában véve nagymértékben javult a levegő minősége. Az átlagosan hat évig tartó utánkövetés során a kognitív funkciók a nők öregedésével a várakozásoknak megfelelően inkább csökkentek. A PM2,5 és az NO2 nagyobb mértékű csökkentésével rendelkező helyeken élők esetében azonban 14 százalékkal, illetve 26 százalékkal csökkent a demencia kockázata. Ez hasonló volt a két-három évvel fiatalabb nőknél tapasztalt alacsonyabb kockázathoz. Ezek az előnyök életkortól, iskolai végzettségtől, a földrajzi régiótól, ahol éltek, és attól függetlenül jelentkeztek, hogy volt-e szív- és érrendszeri betegségük.
Kapcsolódó bejegyzések
A WHO szigorít a légszennyezés irányértékein
A WHO új iránymutatásokat határozott meg a levegőminőségre vonatkozóan: a szennyező anyagok ajánlott biztonságos szintje most a fele annak, ami az előírások legutóbbi, 2005-ös felülvizsgálatakor volt. A WHO szerint azóta számos bizonyíték támasztotta alá a légszennyezés veszélyeit, amely évente mintegy hétmillió idő előtti halálesethez vezet.
Eredményeink azért fontosak, mert megerősítik azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a kültéri légszennyezés magas szintje a későbbi életkorban károsítja az agyunkat, és új bizonyítékot szolgáltatnak arra is, hogy a levegő minőségének javításával jelentősen csökkenthetjük a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatát. A vizsgálatainkban talált lehetséges előnyök számos kognitív képességre kiterjedtek, ami arra utal, hogy több mögöttes agyi régióra is pozitív hatást gyakorolnak.
mondta Dr. Wang.
(fotó: pexels – MART PRODUCTION)