Egy friss tanulmány szerint az ezredforduló és 2015 között 18,6%-al nőtt a népesség, azonban ha területi alapon vizsgáljuk ezt megállapítható, hogy az árvízveszélynek kitett területeken ez a mutató közel kétszer ekkora, 34,1%.
A kutatás során mintegy 3000 árvízzel kapcsolatos esemény adatait vetették össze a népességnövekedés területi alakulásával. Előbbihez a NASA MODIS nevű műholdjának felvételeit is felhasználták, mely 2000 óta minden nap fotózza bolygónkat.
Az eredmények azt mutatták, hogy az alacsony- és közepes jövedelmű országokba volt a leggyorsabb a népességnövekedés az árvízveszélyes területeken. Ezek közül is kiemelkednek a szubszaharai illetve a dél-ázsiai országok.
Az árvízveszélyes területek népességnövekedése nem csupán a születések magasabb számán alapult, hiszen ahogy a kutatók megállapították, rengetegen költöztek ezekbe a régiókba. E mozgás hátterében elsősorban társadalmi-gazdasági tényezők állhatnak: a sebezhető, gazdaságilag gyengébb csoportoknak sokszor nincs más választásuk, mint a veszélyek miatt olcsóbb és elérhetőbb területek.
Az összesen feltérképezett 913 árvíz csupán a töredéke annak, a több tízezernek, mely évente lezajlik a Földön. Ennek ellenére az eredmények nagyon fontosak, a kutatók pedig bíznak abban, hogy modelljük a jövőben alkalmas lehet az árvízkockázatok előrejelzésére is.
A kutatók eredményei segíthetnek abban, hogy a nemzetközi klímaadaptációs források azokra a helyekre kerülhessenek, ahol arra a legnagyobb szükség van. Bessie Schwarz, a Cloud to Street nevű árvíztérképező startup társalapítója és a tanulmány vezető szerzője szerint az árvizekre való reagálás legjobb módja az, ha hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel az árvíz előtt felkészülünk rá. (technologyreview)