Ăšgy tűnik, a földi Ă©ghajlatrendszerben illetve EurĂłpa klĂmájának szabályozásában meghatározĂł szerepet játszĂł Golf-áramlat elveszĂtette stabilitását. Egy friss kutatás szerint az áramlat sebessĂ©ge az elmĂşlt 1600 Ă©vben most a legalacsonyabb, Ă©s az is könnyen elkĂ©pzelhetĹ‘, hogy a közeljövĹ‘ben össze fog omlani.
Azt viszont egyelĹ‘re nem tudják megmondani a szakemberek, hogy ez a globális klĂmaváltozás szempontjábĂłl is fordulĂłpontnak tekinthetĹ‘ változás mikor következik majd be. A hatásairĂłl azonban vannak elkĂ©pzelĂ©sek, a modellek szerint ez brutális hatással lenne az ökoszisztĂ©mára Ă©s az emberi civilizáciĂłra is.
A Golf-áramlat hatása ugyanis nem áll meg ott, hogy enyhĂ©bb klĂmát biztosĂt EurĂłpának: világszerte befolyásolja az idĹ‘járást, hatása van a csapadĂ©k mennyisĂ©gĂ©re mĂ©g olyan távoli országokban is, mint India. Az áramlat leállása nyomán EurĂłpa jĂłval hűvösebb hellyĂ© válna, mĂg DĂ©l-Amerikában Ă©s Nyugat-Afrikában csökkenne a csapadĂ©k mennyisĂ©ge, Észak-Amerika keleti partjainál pedig megnĹ‘ne a tengerszint.
Az áramlatot Ă©rintĹ‘ legfĹ‘bb problĂ©ma a grönlandi jĂ©g olvadása, mely hĂgabbá teszi az Ăłceán Ă©szaki vizeit. Ez azĂ©rt baj, mert eddig a sĂłsabb, Ăgy sűrűbb Ă©szaki vĂz alámerĂĽlĂ©se hajtotta az áramlatot, mely az EgyenlĂtĹ‘ tĂ©rsĂ©gĂ©bĹ‘l szállĂtotta a melegebb vizet EurĂłpába.
Niklas Boers, a nĂ©met Potsdami KlĂmahatás-kutatĂł IntĂ©zet kutatĂłja, a tanulmány vezetĹ‘ szerzĹ‘je Ăşgy nyilatkozott, egyelĹ‘re mĂ©g nem lehet megmondani, hogy a Golf-áramlatnak Ă©vei vagy Ă©vtizedei vannak hátra, de a baj bármikor bekövetkezhet. A kutatĂł szerint nem engedhetjĂĽk meg, hogy a Golf-áramlat leálljon, ezĂ©rt mindent meg kell tennĂĽnk a szĂ©n-dioxid-kibocsátás lehetĹ‘ leggyorsabb csökkentĂ©sĂ©Ă©rt. (Guardian)