A páratlan szépségű területen a helyi önkormányzat szeretett volna strandfejlesztést végezni, melyet a helyiek és a hozzájuk csatlakozó zöld szervezetek tiltakozása kísért. A felháborodás nyomán a kormány határozatot hozott, melynek értelmében a szigetcsúcs a Duna-Ipoly Nemzeti Park része lett.
A probléma a Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-es megalakításáig nyúlik vissza, amikor egy adminisztrációs hiba miatt a Szentendrei-sziget északi csúcsát érintő területet nem nyilvánították védetté.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint a a természetvédelmi besorolást módosító rendelet hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben. Ez lehetőséget ad majd a korábban kiadott hatósági engedélyek szakmai felülvizsgálatára és a beruházás leállítására, ezzel pedig a szigetcsúcs természetvédelmi státusza jogilag egyértelműen megalapozottá válik.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntartható utazás: Hogyan válasszunk szálláshelyet?
Egyre nő a fenntartható szállást keresők száma. De mitől lesz egy hotel fenntartható? És mik azok a jelek, amelyek megmutatják, ténylegesen fenntartható-e a választott szálláshely?
Fontos megjegyezni, hogy nem a kisoroszi szigetcsúcs az egyetlen, kérdéses besorolású terület. Országszerte igen sok értékes terület van hasonlóan bizonytalan helyzetben, azonban ezek rendezése igen lassan halad. A kisoroszi szigetcsúcsnak csupán az volt a szerencséje, hogy a tiltakozók hangja elég hangos volt és a sajtó is felkapta az ügyet.
Érdekes adalék, hogy a beruházási projektre 2019-ben még az állam biztosított forrásokat. Ezen felül a nemzeti park hiába jelezte korábban az illetékes kormányhivatalnak, hogy szükség lenne a helyszínen egy alapos környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására, ez nem történt meg. Az ügy és részben rávilágít a környezetvédelmi intézményrendszer szűkös mozgásterére és nehézségeire.
Borítókép: csodalatosmagyarorszag.hu