A 2024-es tervezet meggyorsíthatja döntésünket a napelemes rendszer kiépítése mellett. Anyagi megfontolásból is érdekes ez a választás, ami nem mellesleg hozzájárulhat Magyarország 2030-ra vállalt klímavédelemi céljainak eléréséhez.

Magyarország kormánya az üvegházhatású gázkibocsátást 40%-kal kívánja mérsékelni 2030-ra az 1990-es bázishoz viszonyítva. A 2020 januárjában megjelent Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentuma alapján a kormány lakossági szinten három ágazatot szeretne támogatni: ezek a fűtés-hűtés, a villamosenergia-termelés és a közlekedés. Ennek érdekében egyre nagyobb segítségre számíthatnak 2021 júliusától a magánszemélyek, díjszabásban viszont a 2024-es tervezet szerint változás állhat elő.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energia- és Klímapolitikáért felelős államtitkársága (ITM-E) a napokban közleményt adott ki, mely a hamarosan érkező lakossági napelemes pályázatról szól. 2021 júliusától 30-40%-os vissza nem térítendő támogatást nyújtanak majd a családi házak tulajdonosai számára, de egy fontos információt is közöltek: 2024. január 1-től megváltozik a jelenlegi háztáji napelemes rendszerek elszámolási módja, megszűnik a szaldó és felváltja a bruttó elszámolás.

Ennek okaként az ITM-E az európai uniós szabályozást nevezi meg. A X. Szolár Konferencián Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnökhelyettese jelentette be, hogy 2024-től az EU-s jogszabályoknak megfelelően megszűnik a szaldós elszámolás. Ezt a bejelentést Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke azzal egészítette ki, hogy a legjobb tudomása szerint, aki 2024 előtt már megszerezte a jogosultságot, annak ez a lehetőség továbbra is fennáll. Ez alapot adhat annak a reménynek, hogy a 2023 december 31-ig telepített rendszerek továbbra is megőrzik a szaldóra megszerzett jogot és sok más egyebet is, mint például a 4 kW feletti rendszerek adóját, ami jelenleg 0 Ft.

Az említett EU-s jogszabály nem más, mint „A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2019/944 irányelv”, melynek 15. cikke a következő rendelkezéseket tartalmazza:

A tagállamok biztosítják, hogy az aktív felhasználók (…) esetében olyan költségtükröző, átlátható és megkülönböztetésmentes hálózati díjakat alkalmazzanak, amelyekben külön számolják el a hálózatba táplált villamos energiát és a hálózatból kivett villamos energiát. … Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/ 944 IRÁNYELVE

Mi történt az elmúlt években?

Magyarországon a támogatások előtt jobb esetben a tehetősebb családok ingatlanjain láthattunk napelemes eszközöket. Mostanra eljutottunk oda – a technológia fejlődése és a piacon megjelenő egyre több versenytárs miatt is –, hogy a rendszer ára nem megfizethetetlen, sőt tovább támogatja a kormány a háztáji napelemes rendszer kiépítését. 2020-ban is országosan elérhető a családi házak energetikai korszerűsítésének uniós támogatása.

Két lakossági kiírás történt, amik közül az egyik még most is nyitva van és fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére is szolgál. A két pályázat feltételei lényegében megegyeztek, csak abban különböztek, hogy földrajzilag hol lehet igénybe venni azokat. Az egyik pályázat (VEKOP-5.2.1-17) a központi régiónak szólt (Budapest és Pest megye), ami viszonylag gyorsan kimerült.

A másik (GINOP-8.4.1/A-17), az ország többi részének szól és még elérhető, elvileg 2022 végéig, Magánszemélyeknek, azaz például családi házaknak és társasházaknak. 

Uniós pályázati támogatással elegendő a teljes összeg 10%-val rendelkeznünk, és a fennmaradó 90%-ot legfeljebb 20 éves futamidő alatt kell törleszteni. Sok családi ház esetében kevesebbre jön ki, mint a havi rezsiszámla.

A megtérülési idő lejárta után „ingyen” energiához jutunk, és döntésünkből a természet is profitál

A napelemes berendezések a napfényt elektromos energiává alakítják át. Ezek háztartási méretű kiserőművek, általában háztetőkre telepített napelemes rendszerek, amik az áramszolgáltatót egy végtelen kapacitású akkumulátornak használják. Tehát a napelemes rendszer helyes tervezésével és kiépítésével „nullás” villanyszámlát produkálhatunk, értékesebb lesz az ingatlanunk, és ami a gyermekeink és a mi jövőnk szempontjából a legfontosabb: ezek a családi, környezetbarát fejlesztési döntések összeadódva csökkentik az üvegházhatást, hiszen így 2020-ra talán már mindenki tudatáig eljutott, hogy az emberiség és a Föld élővilágának fennmaradása a tét.

A napelemek megtérülését a „nullszaldós” elszámolás tette lehetővé, illetve csökkentette a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A szaldós elszámolás lényege, hogy évente egyszer olvassák le a két irányú mérőórát. Ha az előző évben többet fogyasztottunk, mint termeltünk, akkor ki kell fizetnünk a többletfogyasztást, ha a termelés volt több, akkor az áramszolgáltató fizet nekünk.

A most előrevetített pályázat sok bizonytalanságot rejt magában. Leegyszerűsítve a dolgot, jelenleg a szolgáltató ingyen (na jó, ilyen persze nincs, maradjunk minimális haszonnál) kezeli a fel nem használt áramot, ezért a rendszer nem tartható fenn örökké, erre számítani lehet a kapitalista világrendben. A 2024. január elsejétől tervezett elszámolásra nem vonatkozik majd a szaldós rendszer.

A háztető-mennyiséghez mérten nem mondható túl soknak a napelemet viselők aránya, de nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha növekszik az arány, akkor a családok költségei csökkennek, kvázi önellátókká válnak, miközben a nagy áramszolgáltatók áramkiszolgálási kockázata is csökken, hiszen nem egyedül kell megoldania minden túlterheléses problémát.

Az ITM azt mondja, hogy az új rendszerben „a hálózatból vételezett energia árát az ellátási szerződés szerint számolják el, a lakossági fogyasztóknál tehát az egyetemes szolgáltatás egységárával egyezhet meg. A napelemes termelő által a hálózatba táplált energia átvételi árát szintén a későbbiekben szabják majd meg.” A szaldó megszűnésével ezentúl nem éves egyenleget néznek majd, hanem külön-külön a termelést és a fogyasztást. A fogyasztást az éppen aktuális áramárral számolják ki, azt viszont nem tudjuk (még), hogy a termelést milyen áron veszik át.

Gyaníthatóan, akik eddig hezitáltak a napelemes rendszer kialakításában, azok a jelenleg előrevetített 2024-es elszámolási változás miatt hamarabb élnek majd a pályázati lehetőséggel, annak reményében, hogy marad számukra a szaldós rendszer, mivel a 2021 júliusától tervezett, újfajta, vissza nem térítendő támogatás csökkenteni fogja a kialakítás megtérülésének idejét.

Jelenleg kétféle napelemes rendszer telepítését választhatjuk

Hálózati visszatáplálás. A legelterjedtebb megoldás lényege, ha a napelemes rendszer többet termel, mint a pillanatnyi fogyasztásunk, a felesleget az áramszolgáltató hálózatába visszatáplálja. A fogyasztott és termelt mennyiségeket a felszerelt digitális, kétirányú fogyasztásmérő tárolja. Ha többet termelünk, mint amennyit fogyasztunk, a villanyóra visszafelé pörög. Végtelenül egyszerű, logikus működés. A rendszer előnye, hogy kiépítése nem jár akkora költséggel, mint a szigetüzemű. Hátránya ugyanakkor, hogy nem vagyunk teljesen függetlenek az áramszolgáltatótól.

A szigetüzemű rendszer a megtermelt energiát akkumulátorokban tárolja, innen történik aztán a későbbi felhasználás. Előnye, hogy teljesen függetlenek vagyunk az áramszolgáltatótól, hátránya a költséges akkumulátorok telepítése, ráadásul azokat rendszeresen kell karbantartani, időszakosan cserélni is, ami jelentősen megnöveli a költségeket.

A fontos dolog, hogy akkor sem jár rosszul egy felelősen gondolkodó család, ha 2024 után dönt a napelem mellett. A megtérülési idő akár csökkenhet is a technológia rohamos fejlődésével, 10 év múlva lehet, hogy 1 nm napelem felület a most kapható termékek teljesítményének három-négyszeresét képes majd produkálni. Ahogy utaltunk cikkünk korábbi részében erre, a támogatással és egy kedvező hitellel akár már az első naptól elérhetjük, hogy a hiteltörlesztő részlet hasonló szinten legyen, mint az aktuális villanyszámlánk, közép és hosszú távon pedig minimális profittal is számolhatunk.

A jövőben még inkább elterjedhetnek az energiaközösségek

Az ún. microgrid rendszer civil felhasználása az 1970-es, 80-as években kezdett elterjedni, hiszen voltak olyan gazdag emberek, társaságok, akik megvették a drága napelemeket (vagy szélerőművet, malomból átalakított mini vízierőművet, stb.), az akkori technikai szinten lévő akkumulátorokat és megpróbálták saját közösségen belül megoldani az áramellátást, függetlenül a szolgáltatóktól.

Manapság ez még inkább elterjedt, főleg tőlünk nyugatabbra. Bármikor lehetősége van egy családnak, vagy több családnak, de akár még egy falunak, városrésznek is, hogy pályázatokat igénybe véve, és természetesen komoly önerővel is beszállva kialakítsák a maguk rendszerét, mely akár teljes önellátást biztosít számukra, vagy jelentősen csökkenti a függést a szolgáltatóktól.

A telepítések két fajtáját az egyik keretes írásunkban mutatjuk be, valójában ritkán van szükség a teljesen elszigetelt megoldásra, ilyen rendszert jellemzően katonai vagy fontos stratégiai rendszereknél alkalmaznak, vagy olyan távoli, nehezen elérthető, civilizálatlan helyszíneken (pl. lakatlan sziget, egy kis falu Afrika mélyén), ahol valójában nincs is semmilyen áramszolgáltató.

Rengeteget fejlődtek az akkumulátorok az utóbbi évtizedben

Természetesen a legelterjedtebb rendszerek jelenleg Lítium alapúak, ami Li-NMC-t, de még inkább Li-LFP megoldást takar. A Lítium jól bírja a sok töltést-lemerülést, hatékonyságát sokáig megőrzi. Az autóiparban a Teslák és a Toyoták akkumulátorai is bizonyították, hogy több százezer kilométer megtétele után is képesek 70-80 százalékos kapacitással üzemelni. Elérhető áru termékeket gyárt az LG Chem, a Tesla, a BYD, a Varta is, csak hogy néhányat említsünk a piaci szereplők közül. Többségük 10-15 kWh maximális kapacitásra képesek, ez a teljesítmény több modul összekötése révén jön össze. Persze vannak „nagyágyúk” is a piacon, a GenZ és a Pylon Technology gyárt olyan rendszert, melyek 100kWh+ teljesítményre is képesek. A többségük garanciát vállal arra, hogy 10 év elteltével a gyári állapot 60, 70, vagy 80 százalékát tudni fogja a rendszer, a vállalás mértéke cégfüggő.

Sokan a „Vanadium Redox (Flow) Battery”, azaz vanádium redox (folyadékáramos) akkumulátorban látják a jövőt, amit egyébként 1976 óta fejlesztenek. A vanádiumnak azt a tulajdonságát használják ki, hogy többféle oxidja van, vagyis a vanádiumatomok az oxigénatomokkal többféleképpen tudnak kapcsolódni, és emiatt ehhez a különleges tüzelőanyag-cellához csak egyféle anyagot kell kívülről hozzáadni. A redox akkumulátorok nagy előnye a korábbi konstrukciókkal szemben, hogy gyakorlatilag nem rendelkeznek időbeli korlátokkal: ezek az akkuk bármikor leállíthatók, újraindíthatók, egészen minimális önkisülés mellett hosszan tárolhatók, élettartamuk folyamatos használat mellett is igen hosszú, hiszen bizonyítottan minimum 14 000-szer tölthetők. Kisebb készülékekbe egyelőre nem alkalmasak, alacsony energiasűrűségük miatt, de házak, települések áramellátására tökéletesek.

NaS, azaz Nátrium-Kén akkumulátorok. Nagy teljesítmény és jó hatásfok jellemzi ezt a technológiát, mostanában már az ára is kedvezőnek mondható. Ezek akár 10+ MW tárolókapacitásra is képesek, amihez persze nem árt egy kis telekméret is. Nagyjából 3 hónap alatt telepíthető egy ilyen rendszer, ami akár egy falu energiaigényét is tárolhatja, fedezheti. Élettartamuk csaknem 15 év, illetve kb. 3 000 töltési/kisütési ciklus.

Kis utánajárással Magyarországon is találunk jó néhány céget, melyek képesek kialakítani családunk, cégünk, vagy saját közösségünk számára egy remek, ütőképes Microgrid rendszert.

A technika fejlődésével, ezen belül az akkumulátorok küszöbön lévő generációváltásával 5-10-20 évben belül jelentősen csökkenni fognak a bekerülési költségek, összességében az energiához való hozzáférés olcsóbb és sokkal környezetbarátabb lesz.