Egy friss tanulmány szerint, egy új kutatási módszernek köszönhetően számtalan új faj várhat még felfedezésre. Mindezt egy DNS-alapú eljárásra alapozzák, mellyel pontosabban lehet majd beazonosítani az egyes fajokat. Ez már csak azért is rendkívül fontos lehet, hogy később meg tudjuk védeni őket.
A korábbi, elsősorban a fajok külsejére és méretére alapozó megállapítások szerint nagyjából 8,7 millió növény- és állatfaj ismert. Ahogy azonban a Guardian írja, ez a szám jóval nagyobb lehet, ha a fajok génállományát is összehasonlítjuk. A telex által szemlézett cikkben szó esik a „rejtett” vagy „rejtőzködő” fajokról is. Ezek olyan fajok, melyeket csak génjeik vizsgálatával lehet megkülönböztetni.
„Ilyen rejtett fajokra bukkantak 2018-ban Észak-Amerikában, ahol a barna denevér alfajt fedezték fel, valamint az afrikai elefántok és a lemúrok között is.”
Kapcsolódó bejegyzések
Több mint 70 új fajt írtak le tavaly a Természettudományi Múzeum munkatársai
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói a gyűjteményben őrzött példányok tudományos feldolgozása során számos új fajt tudtak meghatározni, köztük egy új denevérfajt is.
A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban ismertetett eredmények szerint a génszekvencián nyugvó új eljárással pontosíthatjuk majd az egyes fajokról szóló ismereteinket, illetve új fajokat is felfedezhetünk. Bryan Carsten, az Ohio Egyetem biológus professzora szerint ez azért is kiemelten fontos, mert „ha nem tudjuk, milyen fajok léteznek, meg sem tudjuk őket védeni”.
A módszer akár forradalmi változásokat is hozhat az élőlények rendszerezésében. Ennek bevett módszere a mai napig Carl von Linné, 18. századi svéd botanikus elveire épül, aki elsőként dolgozta ki a modern tudományos rendezés alapelveit, és az élőlények kettős elnevezéséhez használt nevezéktant.
A Guardian cikke szerint az új módszer segítségével rengeteg új fajt, csupán az emlősök esetében akár több százat is felfedezhetünk.