A napokban volt a kísérleti állatok világnapja. Az ennek kapcsán megjelent cikkünkből kiderül, hogy az állatkísérletek végigkísérték a civilizációnkat, számuk azonban a 20. században nőtt meg döbbenetesen. Mára főként a kozmetikai- és a gyógyszeripar vált a kísérleti állatok legnagyobb felhasználójává.

Az elmúlt évtizedekben az állatvédők egyre hevesebben tiltakoztak az állatkísérletek ellen, ennek ellenére számuk nem csökkent releváns mértékben. Fontos persze azt is megjegyezni, hogy egy állatkísérlet önmagában nem minden esetben ítélendő el, bár az érző lények szenvedése általában nehezen tolerálható. Ahogy ez a beszélgetésből is kiderül, a frontvonal a feltétlenül szükséges – például az életmentő gyógyszerek kifejlesztéséhez használt és jelenleg nem is igen helyettesíthető – kísérletek, valamint a nem feltétlenül szükséges kísérletek között húzódik.

Kapcsolódó bejegyzések

Kozmetikumaink és gyógyszereink nyomában – A kísérleti állatok világnapja

1979 óta létezik a kísérleti állatok világnapja. Megnézzük, milyen állatok és mennyien végzik a tudomány vagy a kényelmünk oltárán.

Utóbbiakhoz tartoznak a kozmetikai ipar által végrehajtott kísérletek. Ezzel kapcsolatban az az ötlet merült fel a beszélgetés során, hogy a cigarettás dobozokhoz hasonlóan a kozmetikumok csomagolásán is fel lehetne tüntetni, hogy milyen áron állították elő a termékeket.

Ameddig viszont ez nem következik be, érdemes keresnünk az állatkísérlet-mentességet jelző ikonokat, valamint a vegán és a cruelty free (szenvedésmentes) feliratokat a termékeken.

Ha szeretnénk tudni, hogy mely márkák végeznek állatkísérleteket, az interneten számos ezzel foglalkozó gyűjteményt találunk. Sajnos a listák hosszúak, és talán az sem meglepő, hogy az igazán ismert márkák ebben a kategóriában találhatók.

A gyógyszeriparban is szükség van a változásra

A gyógyszeripari és az orvosi állatkísérletekről sem állítjuk, hogy minden esetben indokoltak. Ahogy a beszélgetés során szóba került, az olyan sokat kritizált eljárásokat, mint például az LD50 néven ismert – a halálos dózis megállapítására használt – módszer, vélhetően ideje lenne átalakítani és újragondolni. Emellett – ahol csak lehetséges – alternatív eszközök, például a modern technika vívmányainak használatára kellene átállni, megóvva ezzel rengeteg ártatlan állat életét. Azokon a területeken pedig, ahol jelenleg még tényleg nem nélkülözhetőek a kísérletek, mielőbb szükséges az alternatíva megalkotása. Ilyenek lehetnek például az őssejtekből növesztett, bármiféle szenvedést vagy érzést nélkülöző emberi szervek.

Vannak olyan laborok, ahol a kísérletekben részt vevő állatok nem károsodnak maradandóan, és lehetőség van az örökbefogadásukra. Ez legtöbbször a kutyákat érinti. Ha tudunk ilyen helyről származó kutyusokról, és örökbefogadást tervezünk, válasszuk őket, tegyük szebbé életük hátralévő részét!

Felelősek vagyunk! Felelősek vagyunk?

A beszélgetés végén az egyén felelősségéről ejtünk néhány szót. Vajon az egyszeri vásárló, aki olyan termékeket emel le a polcról, melyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, esetleg szenvedést okoznak más embereknek vagy állatoknak, felelős a tettéért? A kérdés nyilvánvalóan roppant összetett, a filozófusok könyvtárakat tölthetnének meg a válasz keresése során.

Az biztos, hogy nem feltétlenül várható el, hogy minden egyes termék előállításával kapcsolatban tájékozottak és jól értesültek legyünk. Abban viszont van felelősségünk, hogy apró lépésekben haladva próbáljunk olyan termékeket választani és napról napra egyre több olyan döntést hozni, melyek egy fenntarthatóbb és igazságosabb világ felé mutatnak.

Ezek közé tartozik az is, hogy a telefonunkat csak akkor cseréljük le, ha feltétlenül muszáj, hogy komposztálunk, hogy próbáljuk minimalizálni az hulladékunkat, hogy kevesebbszer ülünk autóba, és hogy spórolunk a vízzel zuhanyzáskor. Végtelen számú olyan terület létezik, ahol tudunk változtatni, változást elérni. Ha nem is tudunk egyszerre mindenhol lépni, törekedni azért tudunk rá!