Kozmetikumaink és gyógyszereink nyomában – A kísérleti állatok világnapja
Kozmetikumaink és gyógyszereink nyomában – A kísérleti állatok világnapja

Április 24-e 1979 óta a kísérleti állatok világnapja. Ez az a nap, amikor az állatvédők hangot adnak elégedetlenségüknek, amire a tudósok próbálnak racionális érvekkel válaszolni és igazolni, miért is van szükség állatkísérletekre. Cikkünkben bemutatjuk, hogy áll 2022-ben a kísérleti állatok helyzete a világban, és hogyan alakult ki a modern állatvédelem.

Bizony az ókorban is zajlottak állatkísérletek

Az állatok tudományos felhasználása egészen az ókori görögökig visszanyúlik. Az első források Arisztotelészt, tudóst és filozófust, valamint Eraszisztratosz orvost említik, akik már végeztek különböző állatkísérleteket. Arisztotelész az eredményeit 14 kötetben foglalta össze, amelyekben az állatok rendszertanával, felépítésével foglalkozott. Eraszisztratosz boncolásokat hajtott végre élő állatokon, később – külön engedéllyel – akár embereken is, ezek alapján ismerte meg az agy és a gyomor részeit és működését. Mellettük érdemes megemlíteni a római Galénoszt, aki a keringési rendszer, az idegrendszer, a légzőszervek mélyebb megértéséhez segítette hozzá az orvostudományt.

A középkorban is végeztek állatkísérleteket. Avenzoar (Ibn Zuhr) nevét érdemes említeni, aki az arab világot ismertette meg az élő szervezetek működésével, ezek között a piócákéval, melyeket vércsapoláshoz használtak a középkori Európában.

A felvilágosodás korából több példát is érdemes felsorolni, hiszen Galvani, Lavoisier és Pasteur is végzett állatkísérleteket. Náluk azonban jóval közismertebb Pavlov, aki ugyan nem hagyományos módszerekkel, de állatokat használt fel pszichológiai kísérleteihez.

A modern korban milliószám végzett kísérletekből pedig azon keveset érdemes kiemelnünk, amely során az állatok – mint Lajka és a többi asztronauta állat – az űrverseny szolgálatában vesztették életüket. Az elmúlt évtizedek során leginkább a fogyasztói ipar, főként a kozmetikai és a gyógyszeripar vált a kísérleti állatok legnagyobb felhasználójává.

állatkísérlet patkány
Az állatkísérletek legnagyobb vesztesei a rágcsálók, a kísérletek 98%-ának ők az elszenvedői.

Kísérleti állatok világszerte

Ahogy az állatok kísérleti célú felhasználása, úgy a védelmük sem új keletű. Az első ilyen törvényt 1822-ben fogadták el a brit parlamentben. A kísérletezést 1876-ban kezdték el szabályozni. A törvény életbelépését egyébként maga Charles Darwin is támogatta, aki „A fajok eredete” mellett megírta „Az érzelmek kifejezése az embernél és az állatoknál” című kötetet is, mely az előbbinél kevésbé ismert. Fontos azonban megjegyezni, hogy az állatok ember mellett betöltött szerepe nagyban függ a társadalomtól és a kultúrától is.

A kísérletezés „virágkora” már alkonyul. Az 1970-es évek óta az Egyesült Királyságban folyamatosan csökken az állatkísérletek száma. Ugyan a Guardian összefoglalójából az látszik, hogy az adat az utóbbi években újra emelkedik, ez minden bizonnyal az eltérő módszerű adatgyűjtésnek köszönhető. Hasonlóan kedvező tendenciát láthatunk egy amerikai statisztikákat összegző cikkben is. Tehát az irány minden szempontból üdvös.

A 2000-es években volt a legkevesebb állatkísérlet. Számuk 2010-re ismét emelkedett, de nem érte el az 1970-es években tapasztalt mértéket.
Forrás: theguardian.com

További kutatásokból kiderül, hogy világszinten évente mintegy 100–130 millió gerinces állatot használnak fel különböző kísérletekhez. A legnagyobb felhasználó az Amerikai Egyesült Államok körülbelül 20 millió állattal, második és harmadik helyen Kína és Japán áll. A negyedik helyen van az Európai Unió – a Statista friss adatai alapján – csökkenő tendenciát mutató kb. 10–11 millió állatáldozattal. Az utóbbi adattal kapcsolatban fontos megemlítenünk, hogy ez már nem köthető kozmetikai célú kísérletekhez, hiszen ezeket valamennyi uniós országban tiltják.

Állatkísérletek száma az USA-ban 2019-ben

FajÁllatok számaSzázalékos eloszlásVáltozás 2018-hoz képest
tengerimalac181.99322,80%6%
nyúl142.47217,90%7%
hörcsög98.29612,30%22%
nem emberszabású majmok68.2578,60%-4%
kutya58.5517,30%-1%
disznó50.7776,40%1%
macska18.2702,30%-2%
juh13.9531,70%7%
egyéb fajok165.01720,70%-10%
összes797.546100%2,20%
Forrás: speakingofresearch.com

A Nature cikke negatív példaként a 11 millió lakosú Belgiumot emeli ki a többi eu-s ország közül, ahol 2014-ben közel 700 ezer vizsgálatot, tesztet hajtottak végre állatokon, jellemzően egereken, patkányokon és halakon.

Ezekben az adatokban még nem jelennek meg a rovarok, ízeltlábúak és más primitívebbnek tekintett állatok, élőlények, melyek számát megbecsülni is nehéz lenne. Angol és uniós adatok alapján látszik, hogy az állatkísérletek 98%-át rágcsálók és madarak szenvedik el.

Jó és rossz kísérletek

Fontos azonban megvizsgálnunk, hogy mely kísérletekre van szükség, és melyek azok, amelyek nem járnak érdemi hozzáadott értékkel. Az utóbbi időben ennek a szemléletnek köszönhetően szorultak vissza a kozmetikai célú kísérletek is, amelyeket be is tiltottak az Európai Unió országaiban. Ezek mellett természetesen nélkülözhetetlennek tekinthetők az olyan gyógyszerkísérletek, amelyek az emberek vagy éppen az állatok gyógyítása céljából zajlanak, és a hatásmechanizmust vagy éppen a mellékhatásokat vizsgálják. Ugyancsak fontosak az olyan vegyszerek, növény- és állatvédelmi szerek fejlesztéséhez, előállításához szükséges kísérletek, amelyek a jelenlegi mezőgazdasági termeléshez, élelmiszer-előállításhoz köthetőek, hiszen ezek hozzájárulnak az élelmiszer-biztonsághoz és az emberiség élelmezéséhez.

Vannak azonban olyan területek is, amelyek kevésbé vannak „szem előtt”. Ilyen például a Guardian videójában bemutatott kísérlet: a klimatikus viszonyok állatokra gyakorolt hatását vizsgálják tintahalakon. Ezek a kutatások is a témánkhoz kapcsolódnak, hiszen itt is kísérleti állatokról van szó.

De gondolni kell azokra a genetikai vizsgálatokra is, amelyekhez jellemzően egereket, zebrahalakat vagy éppen muslicákat használnak fel. Sok genetikai kísérletben a génmódosítás hatásait vizsgálják különböző populációkban, magukat az állatokat általában nem is „áldozzák fel” a kísérletekben, csak a leszármazottaikat. Közel harmaduk alapkutatási, főként orvosbiológiai célokat szolgál, a többi jellemzően engedélyeztetési eljárásokat segít.

állatkísérlet beagle
Bár a kutyákon végzett kísérletek nem elterjedtek, ha ebekről van szó, legtöbbször beagle kutyákat használnak, mivel szociális adottságaiknál fogva könnyű velük bánni.

Állatkísérlet helyett jöhet a 3D

Ugyancsak kísérleti állatoknak számítanak azok az állatok, amelyeket az egészségügyi képzéseken résztvevők használnak fel, miközben fontos ismereteket, készségeket sajátítanak el.

De ahogy más területeken, úgy itt is egyre inkább teret nyernek az új technikai megoldások. Ilyenek például a különböző gyógyszerkutatásokban használt mesterséges intelligencia, a modellezés, amellyel például a magyar Turbine.AI cég is foglalkozik, vagy az olyan 3D-s képalkotó megoldások, amelyekkel a leendő orvosok fejleszthetik készségeiket. De ki tudja, hogy nem robotokkal fogunk-e műteni a jövőben, és nem nanorobotok fognak-e elvégezni korábban elképzelhetetlennek hitt beavatkozásokat.

A technikai fejlődés mellett fontos, hogy – ahogyan más problémakörökben is – leginkább a pénztárcánkkal tudunk szavazni, valamint azzal, hogy olyan termékeket vásárolunk, amelyekhez nem kötődik az állatok szükségtelen kizsákmányolása, kínzása, szenvedése. Ezzel kapcsolatban tudunk tájékozódni az interneten, ahol több oldal is listázza azokat a márkákat, amelyek gazdái etikusan járnak el, így áruikhoz nem kötődik állatok szenvedése. Ezzel kapcsolatban magyar nyelven a cruelty-free-beauty oldalt érdemes felkeresni. Egy biztos: minél több információ áll rendelkezésünkre egy adott termékről – hogyan, kik és hol állították elő –, annál könnyebben tudunk tudatos döntéseket hozni!

search icon