Egy friss jelentés szerint a francia és a belga ínyencek békacomb iránti mohósága a kihalás szélére sodorja az Indonéziában, Törökországban és Albániában élő fajokat. A Guardian cikke szerint kontinensünk évente 200 millió, többnyire vadon befogott békát importál.
A tudósok becslése szerint az anatóliai vízibéka már 2032-re kihalhat Törökországban, de Albániában sem rózsás a helyzet. Popuációjának erős fogyatkozása miatt a jávai vizibékák esetében máris be kellett szüntetni az exportot.
Ha az európai piacra történő fosztogatás folytatódik, akkor nagy valószínűséggel a következő évtizedben a vadon élő békapopulációk még komolyabb csökkenését és potenciálisan kihalását fogjuk látni.
– mondja Dr. Sandra Altherr, a Pro Wildlife természetvédelmi szervezet társalapítója, a jelentés társszerzője
Charlotte Nithart, a tanulmány másik szerzője szerint a békák ökológiai szerepe rendkívül fontos, ráadásul jelenlétük még a mezőgazdaság szempontjából is kívánatos. A békák ugyanis nagy mennyiségű rovart fogyasztanak. Megfigyelték, hogy ahol a békák eltűnnek, ott a növényvédő szerek használata is növekszik. „A békalábak kereskedelme tehát nemcsak magukra a békákra, hanem a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma egészének egészségére nézve is közvetlen következményekkel jár” – teszi hozzá a Robin des Bois nevű francia civil szervezet elnöke.
Az IUCN szerint a gerincesek között a kétéltűek számítanak a leginkább veszélyeztetett csoportnak. Talán ez is az oka annak, hogy az Európai Unió országaiban a vadon élő békák befogása tilos. A behozatalt viszont – sajnos – semmi nem akadályozza, így évente mintegy 4070 tonna békacomb kerülhet az európai tányérokra.
A képlet tehát egyszerű: vagy abbahagyják az európai országok lakói a békaevést, vagy a békafajok kihalnak és abbahagyják az európai országok lakói a békaevést.