Bár kevésbé van szem előtt, mint a lassan minden használati tárgyunkban megjelenő lítium, a kén mégis létfontosságú anyag a modern társadalmak életében. A University College London (UCL) kutatói a brit Királyi Geográfiai Társaság Geographical Journal című folyóiratában frissen megjelent tanulmányukban azonban azt állítják, hogy az energetikai átállással beköszönthet a kénhiány kora, mely ráadásul a globális élelmiszerbiztonságot is veszélyeztetheti.
Felmerülhet a kérdés, hogy miként függ össze az energetikai átállás és a kén. A válasz igen egyszerű, ugyanis a globális kénellátás több mint 80%-át a nyersolaj és a földgáz feldolgozása biztosítja, a forrás azonban könnyen és gyorsan elapadhat, amennyiben az emberiség a tervek szerinti mértékben és ütemben csökkenteni a fosszilis energiaforrások felhasználását – írja a Qubit.
A kereslet kielégítése egyébként a bányászattal is megoldható lenne, csak ez felbecsülhetetlen mértékű környezetpusztítással járna. Ráadásul a jelenlegi trendek alapján a világpiacnak 2040-re a mostani évi 246 millió tonna kén helyett már 400 millióra lesz szüksége. A kutatók ugyanakkor úgy kalkulálnak, hogy az átállás sebességétől függően a szén-dioxid-mentesítéssel évi 100-320 millió tonna kén hiányzik majd kínálatból.
Épp ezért az UCL kutatói szerint szükséges lenne kiváltani a széles körben, a műtrágyáktól a mosó- és tartósítószerek gyártásán át a gyógyszer- és akkumulátoriparig használt kémiai elemet. Ezzel párhuzamosan pedig mihamarabb meg kell kezdeni azoknak a technológiáknak a kifejlesztést, amelyekkel nagy mennyiségű elemi kén nyerhető ki a földkéregben bőségesen előforduló szulfátásványokból – persze alacsony költséggel és csakis környezetkímélő módon.
Ha ezek a változások nem következnek be, akkor a kutatók szerint még az is elképzelhető, hogy a csökkenő kínálat olyan átmeneti időszakhoz vezet, amikor a zöld technológiák egyszerűen elszippantják a ként a műtrágyaipar elől, ez pedig – különösen a fejlődő országokban – jelentős problémát okozhat az élelmiszertermelésben. (Qubit)