Ha azt mondom, valami két éve 11 euró volt, most pedig 245 euró, biztos rávágod, hogy ez őrület, meg ne vedd! Ugyan szívod a fogadat, de sajnos egyelőre megveszed, ez ugyanis a földgáz árszabása.

Endersz Frigyes, az E.ON Hungária fenntarthatósági igazgatója a Portfolio Sustainable Word 2022-es konferenciáján felhívta a figyelmet arra, hogy egységnyi gázt 2 éve 11 euróért, 1 éve már 60 euróért, két napja pedig 245 euróért lehetett beszerezni a piacon.

Érdemes kicsit alaposabban megvizsgálni a táblázatot. Először is le kell szögezni: ez nem a gáz kollektív ára, ez a gáz holland gáztőzsdei ára. Ez az az összeg, amiért Európa vásárolhat földgázt (távol-keleti országok más áron jutnak hozzá a nyersanyagokhoz).

Február 24-én, az orosz lerohanás után jól kivehető a hirtelen árrobbanás. Érdekes, hogy ez mégsem volt maradandó, 1–1,5 hónap alatt a piac kompenzálta magát. Az uniós szankciók belengetése és elfogadása után azonban ismételten és immár tartósan megugrott a gázár. A folyamat határozottan abba az irányba mutat, hogy még emelkedni fog. Tehát kijelenthető, hogy az európai szankciók felhajtják a szénhidrogének árait, de az is az igazsághoz tartozik, hogy az árak már a háború előtt emelkedő tendenciát mutattak.

Úgy fest, nincs még itt a gáz árának tetőzése.

Ismerjük Magyarország energiamixét

Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium minisztere a konferencián elmondta, hogy ha bekalkuláljuk a távfűtést is, akkor Magyarország végső energiafelhasználásának 35–40 százalékát földgázból fedezi. A teljes gázellátásunk 85%-a import, az import közel 90%-ban Oroszországból érkezik. Ez rámutat a jelenlegi kiszolgáltatottságunkra, és arra, hogy mennyire függünk az orosz féltől.

Magyarország energiatermelése

2021-ben hazánk 48.560 GWh villamos energiát használt fel, ami rekordmennyiségnek számít, és az áramszükséglet növekedése is kivételes, 4,3%-os növekedést mutatott. Ez jóval meghaladja az elmúlt 20 év 2,7%-os átlagát.

A termelésünk 35.805 GWh-t ért el, ami 2,7%-kal magasabb az előző évhez képest. Tavaly 12.755 GWh villamos energiát importáltunk, ami a teljes felhasználás 26,3%-a. A legtöbb áramot sorrendben Szlovákiából, Ausztriából és Ukrajnából vásároltuk.

Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia áll az első helyen 15.990 GWh-val, ez a termelés 44,7%-át jelenti. A földgáz is megőrizte második helyét: 9447 GWh-val 26,4%-os arányt mondhatott magáénak. Ez 4%-os emelkedést jelent 2020-hoz képest.

A napenergia előre tör

Napenergiával 3793 GWh termelést realizáltunk, ami nagy sikernek számít, ugyanis ez egy év alatt 54%-os növekedést jelent, így már a napenergia teszi ki teljes termelésünk 10,6%-át. Ezen belül pedig 1370 GWh termelés a kisebb kapacitású, háztetőkre szerelt rendszerekből származik. (Ezek száma az állami támogatásoknak köszönhetően 61%-kal nőtt. 2021-ben háztetőkről származott az áramtermelésünk 5,8%-a és a teljes fogyasztásunk 2,8%-a, miközben a háztartásoknak alig 3%-a rendelkezik napelemekkel.)

Negyedik helyre szorult vissza a szén 3084 GWh-val, ami közel 20%-os csökkenés egy év alatt. Ez a teljes termelésünk 8,6%-át tette ki.

Az ötödik helyen a biomassza vagy biogáz állt 2058 GWh-val (5,7%), majd a szélenergia következett 651 GWh-val (1,8%).

Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor így alakult az energiamix:

• Atomenergia: 44,7%
• Fosszilis energia: 35,1 %
• Megújuló energia: 19,2%

Mit hoz a jövő?

1990-hez képest 2022-re 34%-kal mérsékeltük a károsanyag-kibocsátásunkat. Palkovics kiemelte, hogy minden ágazatban csökkenés figyelhető meg, kivéve a közlekedésben, a magyar zöldítésnek ezért is lényeges eleme a Zöld Busz Program.

A miniszter hangsúlyozta, hogy egyik napról a másikra változnak a dolgok, de a napelembővítés további lendületet kap, és úgy fest, hogy 2023-ra akár a 6 GWh-s termelést is elérhetjük, ami 2 évvel ezelőtt csak a 2030-as tervekben szerepelt. Jelen állás szerint 2030-ra a 8 GWh-s cél is reálisnak tűnik.

Az energiaválság pozitív hatása

Nem is kérdés, hogy a földgázfelhasználásunkat rohamosan csökkenteni kell. Nem tartható, hogy a lakossági földgázigény pár év alatt 2,5 millió köbméterről 4 millióra szökött fel. Ennek csökkentésében a szigetelések és a nyílászárók modernizálása is nagy segítség.

A pozitivista szemlélet szerint a válságok mindig egy új, jobb megoldást szülnek. A valóság húsba markoló, de a 25-szörösre emelkedett gáz-, és energiaárak azt jelentik, hogy a szigetelésre fordított befektetés is hamarabb megtérül. Az angol energiaárakkal számolva a szigetelés megtérülése 1 év leforgása alatt negyedére csökkent. Persze az kérdéses, hogy nem eszi-e meg az emelkedő rezsi a befektetés tőkéjét.

Tovább fejtegetve a jövőt, a magyar villamoshálózatnak még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy a tervekben szereplő elektromos átállást elbírja. Ehhez hozzátartozik a tárolókapacitás bővítése is, ami jelenleg akkumulátorokkal történik, de ebben a hidrogén jelenti a jövőt. Ez még drága technológiának számít, de az árválság előre mozdíthatja térhódítását.

Kapcsolódó bejegyzések

Áramtermelő nagyhatalommá válhat Magyarország, ha bejönnek a tervek

Átalakulóban a magyar energiastratégia. A napenergián túl a szélenergiát és zöld hidrogént is bevonnánk. Így energiaexportőrökké is válhatunk.