Több mint egymillió tengeri teknőst öltek meg illegálisan az elmúlt 30 évben, derül ki egy tanulmányból. A kutatók szerint a luxuscikkek iránti kereslet mozgatja a karvalyteknősök és zöld teknősök globális kereskedelmét. A gyönyörű páncélja miatt nagyra becsült karvalyteknős egyike annak a két fajnak, amelyek az illegális kereskedelem 95%-át teszik ki – írja a The Guardian

(A cikk arról nem szól, hogy legálisan hány teknőst lehetne megölni a páncéljáért. Miközben a teknősgyilkosság hagyománya több ezer évre nyúlik vissza. Az első ismert teknősgyilkosságot Hermész követte el, aki így készítette Apollón híres lantját – amint azt Homérosz beszámolójából tudjuk*)

Az Arizonai Állami Egyetem tudósainak becslése szerint az elmúlt évtizedben 65 országban évente mintegy 44 ezer teknőst öltek meg illegálisan a védelmüket szolgáló törvények ellenére. Jesse Senko, az Arizonai Állami Egyetem adjunktus kutatóprofesszora, a tanulmány egyik vezető szerzője elmondta: A számok valóban magasak, és szinte biztos, hogy nagyságrendekkel alulreprezentáltak, mert egyszerűen nagyon nehéz felmérni bármilyen illegális tevékenységet.

A tengeri teknősökre élelemért, a hagyományos gyógyászatban való felhasználás, valamint műtárgyként, dekorációként vagy ékszerként való felhasználás céljából vadásznak. Az ENSZ szerint a teknősök vadászata és kereskedelme része a globális illegális vadvilági piacnak, amelynek értéke évente eléri a 23 milliárd dollárt.

Kapcsolódó bejegyzések

A hagyományos ázsiai orvoslás tizedeli medvéket

A medvék bizonyos részeit régóta használja a hagyományos ázsiai orvoslás, pedig a veszélyeztetett állatokkal való kereskedelem tilos.

Az illegális teknősvadászat nagyságrendjének megállapításához a kutatók több mint 209 különböző, szakmailag lektorált folyóiratcikket, archivált médiajelentéseket, kérdőíveket és természetvédelmi szervezetek jelentéseit vizsgálták meg. Megvizsgáltak minden olyan egész teknőst vagy teknős-testrészt – fejet, farkat, páncélt -, amely illegális forrásból származik. A tanulmány szerint 1990 és 2010 között közel 43 000 teknőssel kereskedtek, de Senko szerint ez valószínűleg óriási alulbecslés.

A Global Change Biology című folyóiratban megjelent jelentés szerint Délkelet-Ázsia és Madagaszkár a tengeri teknősök vadászatának legfőbb terepei. A jelentés szerint Vietnamban történik a legtöbb illegális tengeriteknős-kereskedelem, és Kína és Japán a legnépszerűbb piacai az illegális teknős termékeknek.

A fejlődő országok mindaddig folytatni fogják az illegális teknősök szállítását, amíg a magasabb jövedelmű országok továbbra is luxuscikkként igénylik őket. Számos kultúrában státuszszimbólum lehet egy kitömött teknős a házban

 – mondta Senko.

Az orvhalászott teknősök mintegy 95 százaléka két fő fajból származik: a zöld tengeri teknősökből és a karvalyteknősökből. A zöld teknőst tartják a legfinomabbnak – ez az, amelynek húsa, pépje van, a karvalyteknősöket pedig a gyönyörű páncéljuk miatt keresik.– mondta Roderic Mast, az Oceanic Society elnöke.

A jelentés másik, pozitívabb megállapítása az a számítás, miszerint a tengeri teknősök illegális kizsákmányolása 28%-kal csökkent az elmúlt 10 évben. A kutatók úgy vélik, hogy a csökkenés a fokozott jogi védelemnek köszönhető.

Senko szerint ezek az új adatok segíthetnek annak meghatározásában, hogy a természetvédőknek és a jogalkotóknak hogyan kell fellépniük a jövőben a tengeri teknősök populációinak védelme érdekében.

Tényleg meg kell vizsgálnunk az illegális halászat mögött álló társadalmi-gazdasági és kulturális mozgatórugókat. Mert amíg a gazdagabb országok részéről van kereslet, addig a szegényebb országok ezt a teknősök kínálatával fogják pótolni.

*Homérosz: Hermészhez (részlet)

(…)

és a magasfödelű barlang küszöbét átlépvén

egy teknősbékára talált – roppant nyereségre,

mert legelőször a teknőst Hermész tette dalossá.

Udvari ajtónál akadott útjába az állat,

házuk előtt a buján viruló füveket legelészve

lomhán lépegetett. Mikor ezt meglátta Kroníón

hasznot-adó fia, fölnevetett és nyomban ekép szólt:

      „Máris ilyen jó jelt kapok én, de nem is vetem ám meg!

Üdvözlégy, gyönyörű alakú, lakomák követője,

táncvezető, nagy örömmel látlak. Honnan e páncél

rajtad, e sokszinü szép játék, te hegyek tekenőse?

Légy a segítségem, fölemellek s viszlek a házba,

nem teszek én rosszat, csak légy hasznomra először,

jobb otthon lennünk, veszedelmes az élet a réten:

ártalmas megigézés ellen légy te varázs-szer

míg élsz, ámde ha meghaltál, légy nagyszerü dalnok.”

      Így szólott, azután mindkét kézzel fölemelve

fogta a bájos játékszert, házukba bevitte,

ott lemetélte fejét meg a lábait, és kikaparta

a hegyiteknős belsőrészét szürke vasával.

Mint ahogyan gyors mentőgondolat átüti szívét

annak, kit sűrű gondok falkája szorongat

s mint ahogyan pillantások szikrázva röpülnek,

úgy a dicső Hermész szólott és tett is azonnal.

„Mértékben lenyesett néhány nádszálat, a teknős

páncélján s hátán átfúrta, lekötve erősen.

És ügyesen betakarta ökör bőrével egészen,

két rudat is tett rá s egy igát e rudakra keresztbe,

és azután kifeszített rá hét húrt juh beléből.

Majd miután elkészült ezzel, fogta a bájos

játékszert és minden húrt megütött a verővel.

Ujja alatt éles hangon szólt lantja, s az isten

rögtönzött dalokat zengett – így szoktak az ifjak

csípős, víg dalokat kiabálni az ünnepi karban.

(…)

(fordította: Devecseri Gábor)