Ahogy a bolygó melegszik, a betegségek többsége – az enyhe vírusoktól a halálos járványokig – egyre gyakoribbá válnak. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás súlyosbítja a legtöbb betegséget, és elősegítheti a következő halálos járványt.
Egy 2022-es tanulmány szerint az ismert fertőző betegségek több mint felét (58 százalékát) súlyosbítja az éghajlatváltozás.
A kutatás – amely több mint 77 000 meglévő tanulmány áttekintéséből készült – rémisztő képet fest a következő évtizedekről. Nem fogunk kihalni, azonban ez megkeseríti majd az életünket
– figyelmeztet Camilo Mora vezető szerző.
A régóta szunnyadó kórokozóktól kezdve a tundra kiolvadásából felszabaduló kórokozókon át a több millió extra vírushordozó szúnyogig, a kockázatok súlyosak lesznek.
Hogyan terjedhetnek a betegségek az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás miatt?
1. Az élőhelyek pusztulása és az éghajlatváltozás közelebb kényszeríti egymáshoz az állatokat és az embereket, ez pedig megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a gazdatestek olyan kórokozókkal kerüljenek kapcsolatba, amelyekre fogékonyak, de amelyekkel korábban soha nem találkoztak. Daniel Brooks, a Torontói Egyetem professzora szerint a kórokozóknak még csak mutálódniuk sem kell, a gazdatestek ugyanis már rendelkeznek az „áttelepüléshez” szükséges tulajdonságokkal.
2. A jégsapkák és a permafroszt olvadásával évezredek óta föld alá fagyott kórokozók szabadulnak fel
3. Az éghajlatváltozás növeli az árvizek gyakoriságát, ez pedig hozzájárul a vízben terjedő betegségek megjelenéséhez. Az árvizek gyakran tartalmaznak szennyvizet, ami az E.coli, a szalmonella, a kolera, vagy a tífusz okozója.
4. A meleg időjárás növeli a szúnyogok és a kullancsok számát. A PLOS Neglected Tropical Diseases című folyóiratban 2019-ben megjelent tanulmány szerint a betegségeket terjesztő szúnyogok 2050-re 500 millióval több embert fognak elérni. Az Egyesült Államokban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór előfordulása több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben.
5. Az óceánok felmelegedése algavirágzásokhoz vezethet, ami képes elpusztítani egy tó élővilágát, de akár az emberre is halálos lehet. A virágzás a szennyvíz és a vegyi anyagok vízfolyásokba történő bejutása miatt következik be, de problémát okozhat a tengerszint emelkedése is, ugyanis a sekély part menti vízfelület szintén tökéletes környezet ehhez.
6. A hőhullámok következtében „hőálló” vírusok jöhetnek létre. Amikor az emlősök megbetegszenek, az egyik legjobb védekező mechanizmusunk a láz. A láz felmelegíti a szervezetet, serkenti az immunválaszt. Ám ahogy az időjárás melegebbé válik, a vírusok a természetes szelekción mennek keresztül, amelyek ezt túlélik, azok már „hőálló”, erős vírusok lesznek, amelyek jobban képesek kijátszani az emberi védekezést.
7. A szélsőséges időjárási események hatalmas stressznek teszik ki az emberi szervezetet, ráadásul egyre többen élnek majd nehéz körülmények között. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2008 óta mintegy 21,5 millió embert kényszerített lakóhelye elhagyására az éghajlatváltozás. A menekülttáborok pedig a betegségek kitörésének melegágyai lehetnek.
Mit tehetünk az éghajlatváltozás okozta egészségügyi kockázatok ellen?
A megelőzés sokkal fontosabb, mint a válságkezelés
– figyelmeztet Dr. Brooks. Ezért felszólítja a kormányokat, hogy kövessék a DAMA protokollt – dokumentáljanak, értékeljenek, kövessenek nyomon és cselekedjenek. Például 2005-ben Kínában felfedeztek egy SARS-CoV-2-re hasonlító koronavírust. Ha a kormányok figyelemmel kísérték volna annak valószínűségét, hogy a törzs emberekben betegséget okoz, a világjárványt talán el lehetett volna kerülni.
Dr. Mora szerint a másik kulcsfontosságú intézkedés az, hogy a kiváltó okot igyekezzünk megszüntetni, és csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez gyors dekarbonizációra és a megújuló energiákba való beruházásra van szükség.
(Forrás: Euronews)