Az árvízkészültség javításának jó módja, ha megértjük, hogyan működnek az árvizek, majd megvizsgáljuk az ismert alkalmazkodási megoldásokat. Minden folyó másképp viselkedik, és a válaszlépéseknek helyspecifikusnak kell lenniük. A következő megközelítések azonban relevánsak lehetnek a helyi viszonyok szempontjából, és valószínűleg javítják az árvízvédelmet a tengerentúlon.
Az árvizek összetettek. Az olyan tényezők, mint az éghajlat változékonysága, a talaj telítettsége, a vízgyűjtők kulcsfontosságú részein a növénytakaró csökkenése, a városi területek mind befolyásolják a kockázatokat. Az összetett, kiszámíthatatlan körülmények a kockázatok kezeléséhez integrált válaszlépéseket tesznek szükségessé.
A mesterséges infrastruktúra, mint például a gátak és gátak, arra ösztönzött bennünket, hogy az ártereken éljünk, kevés figyelmet fordítva az éghajlat változékonyságának hatásaira
– írja cikkében Penny Allan, Andrew Toland és Martin Bryant.
A tengerentúlon, Kínában úgynevezett szivacsvárosokat építenek városi vizes élőhelyekkel és újratelepített vízfolyásokkal. Hollandia gátakat távolított el és kiszélesítette a folyók folyosóit.
Ezek a stratégiák azonban lehetőséget kínálnak arra is, hogy a városok, települések vagy akár régiók új irányt vegyenek a természet visszaintegrálásával és új terek megnyitásával a rekreáció, a környezeti regeneráció és a biológiai sokféleség számára. A 2022-es független NSW árvízvizsgálat éppen egy ilyen megközelítést ismert el. A jelentés felszólított arra, hogy az árterekre úgy tekintsünk, mint olyan értékekre, amelyek a környezetvédelem, a rekreáció és a közösségi felhasználás szolgálatában állnak, miközben teret engednek az árvíznek.
A mezőgazdasági régiókban a mezőgazdasági területek átmeneti elárasztásának lehetővé tétele segíthet enyhíteni a folyásirányban lévő városi infrastruktúrára nehezedő nyomást. Az USA nyugati partvidékén például a vizes élőhelyeket beépítették a vetésforgó ciklusokba. Árvíz idején ezek a mezőgazdasági területek a folyóból vonják el a felesleges vizet, miközben javítják a talaj minőségét, a termékenységet és az ökoszisztéma egészségét. A magyarországi Tisza-völgyben a mezőgazdasági területeket lassan lecsapódó, nedves évszakban kialakított víztározóként alakították ki.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogy éreznéd magad, ha az árvíz elvinné az otthonod?
A tudósok újszerű módszert dolgoztak ki arra, hogy az emberek érdekelődését felkeltsék az éghajlatváltozással kapcsolatban: egy szimuláció révén megmutatják, hogyan nézne ki az otthonuk, ha a klimaválság miatt pusztítás érné.
Ahhoz, hogy megtanuljunk együtt élni az árvizekkel, különösen az éghajlatváltozás bizonytalanságával szemben, tanulnunk kell saját múltunkból, valamint mások sikereiből és kudarcaiból. Bármely megoldáscsomagot a folyók, a tájrendszerek, a földhasználat és a települési minták egyedi körülményeihez kell igazítani. Szép lenne egyetlen megoldás, de ez soha nem lesz a valóság.
(forrás: phys.org)