A világ legnagyobb trópusi tőzeglápja a klímaváltozás következtében évezredekkel ezelőtt jelentős szénraktárból szén-dioxid-kibocsátó forrássá vált – derült ki egy új kutatásból.
5000 évvel ezelőtt, Kongó középső részén az éghajlat elkezdett kiszáradni, ami a tőzeglápok szén-dioxid-kibocsátásához vezetett. A Leeds-i Egyetem által koordinált nagyszabású nemzetközi tanulmány szerint a kongói tőzeglápok csak akkor álltak le a szén-dioxid-kibocsátással, és csak akkor kezdtek újra szén-dioxidot kivonni a légkörből, amikor az elmúlt 2000 évben az éghajlat ismét nedvesebbé vált.
Tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés okozta aszályok következtében a Kongó térségében a történelem megismétlődhet, ami veszélyesen felgyorsíthatja az éghajlatváltozást. A tőzeglápokból akár 30 milliárd tonna szén is felszabadulhatna a légkörbe szén-dioxid formájában, ami megegyezik a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó háromévnyi globális kibocsátással.
Kapcsolódó bejegyzések
Vigyázzunk a tőzegre!
A tőzegmocsarak, melyek a szárazföldek területének nagyjából 3%-át teszik ki, kétszer több szenet raktároznak, mint a világ erdei, az évszázadok során felhalmozódott lebomlott növényzet formájában. De csak addig, amíg érintetlenek és nedvesek.
A Közép-Afrikában található kongói tőzeglápok a világ legnagyobb trópusi tőzegláp-komplexuma, amely 16,7 millió hektárnyi területet foglal el, nagyobbat, mint Anglia és Wales együttvéve. Kongói és európai tudósok tőzegmintákat vettek a távoli mocsárerdők alól. A növényi maradványok elemzésével a kutatók fel tudták építeni a Kongó középső medencéjében az elmúlt 17 500 év vegetációjának és csapadékmennyiségének adatait, amikor a tőzeg kialakulása elkezdődött. A legintenzívebb aszályos időszakban a csapadékmennyiség évente legalább 800 mm-rel csökkent, ami a kongói tőzeglápok talajvízszintjének csökkenését okozta. Ennek következtében a tőzeg régebbi rétegeit levegő érte, ami oxidációt és a szén-dioxid felszabadulását okozta.
A tőzeglápok jelenleg nagyrészt érintetlenek, és a helyi lakosság fenntartható módon gazdálkodik velük, mégis sebezhetőek. Az éghajlatváltozás miatt kiszáradó tőzeglápok veszélye mellett a régió további nyomásnak van kitéve, a tőzeglápok lecsapolása az ipari méretű mezőgazdaság, a fakitermelés és az olajkitermelés érdekében kárt okozhat a törékeny tőzeglápok ökoszisztémájában.
(Forrás: University of Leeds)