A tudósok szerint 2019 és 2020 között szokatlanul sok erdőtűz pusztított a szibériai sarkvidéken, a 3 millió hektárnyi terület leégését a globális hőmérséklet emelkedése okozta. Arra számíthatunk, hogy az évszázad végére gyakoribbá válnak a tűzesetek, ha a hőmérséklet a jelenlegi ütemben emelkedik tovább.
Az Északi-sarkvidék jelentős kiterjedésű permafrosztot tartalmaz, egy állandóan fagyott altalajréteget, amely sok szenet tárol. A permafrosztot károsítják a tüzek, amelyek szintén szenet tartalmazó üvegházhatású gázok kibocsátását okozzák. Tisztázatlan volt, hogy a lángok 2019-2020-as növekedése egyszeri alkalom volt-e, vagy egy olyan tendenciát jelez, amely az Északi-sarkvidék felmelegedésével súlyosbodhat.
Egy nemzetközi kutatócsoport Adrià Descals és Josep Peuelas, a Spanyol Tudományos Kutatási Tanács (CSIC) munkatársai irányításával egy nemzetközi kutatócsoport nekilátott egy szibériai égett térség 1982 és 2020 közötti műholdas mérései alapján a kapcsolódó CO2-kibocsátás elemzésének és számszerűsítésének. Ez a régió az Északi-sarkkör felett fekszik, és 286 millió hektárnyi területet foglal magában. A mérések összefüggést mutattak ki a tűzveszély és a hőmérséklet emelkedése között az elmúlt négy évtizedben. A tanulmány megállapította, hogy 2019 és 2020 között mintegy 4,7 millió hektár égett le, ami összesen 412,7 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű kibocsátást eredményezett.
Csak 2020-ban 423 tüzet észleltek a Szibériai-sarkvidéken, amelyek mintegy 3 millió hektárt égettek le (ez majdnem akkora terület, mint egész Belgium), és 256 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátását okozták
– magyarázta Descal sajtóközleményében. A szerzők azzal érveltek, hogy a 2020-as nyár az elmúlt négy évtized legmelegebb nyara volt, ami a leégett terület nagyságát példátlanul megnövelte.
Kapcsolódó bejegyzések
Ellenőrizetlenül égnek a szibériai erdőtüzek a háború miatt
Az erdőtüzek ellenőrizetlenül égnek Szibériában, mert az orosz katonai egységeket, amelyek általában foglalkoznak velük, áthelyezték, hogy Ukrajnában harcoljanak. A hatalmas tüzek egyre gyakoribbá váltak a régióban tavasztól őszig.
A Descals és Peñuelas által levont következtetések szerint a közelmúlt hőmérsékleti trendjei és az előrejelzett forgatókönyvek azt mutatják, hogy az évszázad végére a 2019-es és 2020-as évhez hasonló nagy tüzek gyakoriak lesznek, ha a hőmérséklet a jelenlegi ütemben emelkedik tovább. Emellett a hőhullámok és különösen a felszíni hőmérséklet emelkedése potenciálisan fokozhatja a konvektív viharokat és a villámlásokat, amelyek eddig igen szokatlanok voltak az Északi-sarkvidéken. Mégis, állítják a tudósok, ezek várhatóan növekedni fognak az éghajlat melegedésével.
(Forrás és kiemelt kép: Interesting Engineering)