Ausztráliában az elmĂşlt Ă©vekben több nagy árvĂzsorozat is törtĂ©nt. Az emberek világszerte megdöbbentek, amikor látták, hogy Sydney-t idĂ©n elárasztották a hirtelen áradások. De vajon ezek az árvizek szeszĂ©lyes esemĂ©nyek voltak, vagy állandĂłan velĂĽnk maradnaki?
A kutatások szerint az elmĂşlt kĂ©t Ă©vtizedben riasztĂł mĂ©rtĂ©kben, legalább 40%-kal nĹ‘tt a legintenzĂvebb, gyorsan lezĂşdulĂł esĹ‘ mennyisĂ©ge Sydneyben. Az esĹ‘zĂ©sek intenzitásának ilyen gyors növekedĂ©sĂ©rĹ‘l máshol mĂ©g soha nem számoltak be, de lehet, hogy a világ más rĂ©szein is elĹ‘fordulhat majd.
A Science cĂmű tudományos folyĂłiratban közzĂ©tett kutatás három szerzĹ‘je, Hooman Ayat, Jason Evans Ă©s Steven Sherwood szerint jelentĹ‘s hatással vannak a város villámárvizekre valĂł felkĂ©szĂĽltsĂ©gĂ©re. Az intenzĂvebb felhĹ‘szakadások valĂłszĂnűleg tĂşlterhelik azokat a csapadĂ©kvĂz-rendszereket, amelyeket a korábbi körĂĽlmĂ©nyekre terveztek.
KĂ©t Ă©vtized alatt 40%-os fokozĂłdást figyeltek meg, ami azt jelenti, hogy Ăşjra kell Ă©rtĂ©kelni a meglĂ©vĹ‘ árvĂzvĂ©delmi rendszereket
– mondták el a kutatásban rĂ©sztvevĹ‘ tudĂłsok.
Az esemĂ©nyek elĹ‘rejelzĂ©sĂ©ben a fĹ‘ akadály az idĹ‘járási jelensĂ©gek kis lĂ©ptĂ©kű jellege volt, amelyet a tipikus megfigyelĂ©si eszközök, pĂ©ldául az esĹ‘mĂ©rĹ‘k Ă©s a műholdak nehezen tudnak rögzĂteni. Az Ă©ghajlati modellek sem kĂ©pesek közvetlenĂĽl szimulálni a gyors esĹ‘zĂ©seket. Ezek a nehĂ©zsĂ©gek korlátozzák az ilyen esemĂ©nyek megĂ©rtĂ©sĂ©nek Ă©s elĹ‘rejelzĂ©sĂ©t.
A kutatók egy együttműködés során új módszert dolgoztak ki e korlátok leküzdésére. Új eljárásukkal a régió kilenc nagy pontosságú mérőállomásán hasonló emelkedő tendenciákat találtak a rövid ideig tartó csúcscsapadékmennyiségben.
A wollongongi radar esetĂ©ben az elmĂşlt 20 Ă©v során a gyors esĹ‘zĂ©sek átlagos mĂ©rtĂ©ke ĂłránkĂ©nt körĂĽlbelĂĽl 35 mm volt. A Terrey Hills-i Ă©s a Newcastle-i radarok átlagos Ă©rtĂ©kei 60 mm/Ăłra, illetve 25 mm/Ăłra körĂĽl mozognak. Ez a magas változási sebessĂ©g aggasztĂł, mert az árvĂzvĂ©delmi infrastruktĂşrát az Ă©vekkel ezelĹ‘tt megfigyelt csapadĂ©kmennyisĂ©g alapján terveztĂ©k. Az esĹ‘törĂ©sek e változását nem vettĂ©k megfelelĹ‘en figyelembe az olyan szerkezetek tervezĂ©sĂ©ben, mint a lefolyĂłk, csatornák, visszatartĂł medencĂ©k Ă©s a part menti árvĂzvĂ©dĹ‘k.
(forrás: phys.org)