A volt köztársasági elnök szerint a klímacselekvés legjobb módját nem az évente megrendezett klímakonferenciák jelentik, mert az azokon ismertetett, és elfogadott tervek nem valósulnak meg maradéktalanul. Áder Jánossal, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítójával Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója beszélgetett a Scruton kávézóban.

A globális céloktól távolabb kerülhettünk

A 2015-ös párizsi klímacsúcson létrejött egyezmény ambiciózus célokat határozott meg, itt született meg a 1,5 Celsius-fokos vállalás. Ahogy azonban Áder János mondja, a „2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás évében kisebb volt a károsanyag-kibocsátás, mint most”. Emögött számos tényező áll, hiszen azóta válságok sorozatával kellett szembenéznie az emberiségnek. A legújabb kihívást a szomszédunkban jelenleg is zajló háború kitörése jelentette, mely a volt köztársasági elnök szerint elterelte a figyelmet a klímaváltozás problémájáról.

Ugyanakkor a legnagyobb kibocsátó országok földrajzilag távol vannak Ukrajnától, ezért nem kellett volna, hogy Kínában, Indiában, Ausztráliában vagy Kanadában az emissziócsökkentési beruházások megakadjanak.

– tette hozzá Áder János

Ezzel együtt a pandémia jobban hatott a kibocsátás növekedésére, ugyanis az ipari visszapattanás után a gyorsan megugró energiaigényt inkább a meglévő fosszilis energiahordozók által elégítették ki az országok. Így történt például az Egyesült Államokban is, ahol „a palagáz kitermelése nagymértékben növekedett a párizsi egyezmény óta”. A klímaváltozás már ma is érzékelhető hatásait tekintve az ipari nagyhatalmak felelőssége jóval nagyobb, mint a többieké, ráadásul, ahogy arra Áder János felhívta a figyelmet, „a G20 államai 24 ezer kilométernyi olaj- és gázvezetéket építenek ki, melyek megtérülési ideje 20-25 év, ebből adódóan nem úgy tűnik, hogy ezek az országok valóban a klímacélok teljesítésére törekszenek.”

Magyarország ugyan nem sokat nyom a latba az összkibocsátás szempontjából, ami nálunk 0,14 százalékot tesz ki, de örvendetes, hogy a Föld azon 21 országa közé tartozunk, amelyek a kilencvenes évek óta csökkentették a légszennyezés mértékét.

– idézi az Index beszámolója a volt köztársasági elnököt

Nem szabad csak a negatívumokra koncentrálni

Bár az éghajlatváltozással kapcsolatban kevés pozitív dologról tudunk beszámolni, mégis beszélni kell az előrelépésekről is, hiszen vannak ilyenek. Áder János megemlítette többek között az ózonréteg csökkenésének megállítását, melyet ráadásul úgy sikerült véghezvinni, hogy az ipari átállás nem okozott recessziót vagy elbocsátásokat. „A szén esetében is hasonló energiakiváltási stratégiával kell a megújuló energiára áttérni, de az emberi tényezőket, az externáliákat sosem szabad figyelmen kívül hagyni” – tette hozzá.

A volt köztársasági elnök szerint a megújulók kapcsán, melyek egyre inkább előtérbe kerülnek, egyre fontosabbá válik, hogy a felesleges áramot tárolni tudjuk, főként mert a termelés például a naperőművek esetén időszakos, ingadozó. Sajnos „egyelőre még nincs hosszú távú, olcsó, környezetbarát megoldás” erre a kihívásra, ahogy a hálózatfejlesztés üteme sem tud egyelőre lépést tartani a kapacitásbővítéssel. Áder János beszélt arról is, hogy jelenleg tesztelnek egy magyar fejlesztésű szoftvermegoldást, amely a felesleges áram közösségi megosztását teszi lehetővé.

Jobban kell bánnunk a vizeinkkel

A fenntarthatóság nem csak az üvegházhatású gázokról vagy épp az energiatermelésről szól, de része többek közt a vizek védelme is. A téma hazánkban is igen fontos, főként egy olyan aszályos időszak után, mely mögöttünk áll. Idén a víz világnapján a felszín alatti vizek kerültek a fókuszba. Sokan ebben látják a megoldás a mezőgazdaság kihívásaira, ahogy azonban Áder János az index.hu kérdésére válaszolva elmondta, ezzel a módszerrel csak a művelés alatt álló területek hét-tíz százaléka lehetne öntözhető Magyarországon.

Rövid távon meg lehet oldani ezzel az öntözési problémákat, de öt-tíz év múlva komoly probléma léphet fel, így azok a gazdák, akik nagy összegű beruházásokat fektettek ebbe, kénytelenek lesznek abbahagyni a termelést.

– fejtette ki a volt köztársasági elnök

Áder János arról is beszélt, hogy folyóink és tavaink védelme különösen a szívügyei közé tartozik, ugyanis gyerekkora óta jár horgászni. Ezért is tartja fontosnak az olyan kezdeményezéseket, mint amilyen a Tiszát és a Bodrogot a műanyag hulladéktól megtisztító PET Kupa. Ahogy elhangzott, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a közeljövőben a kormány elé terjeszt egy az alapítvány szakértői csapata által kidolgozott javaslatcsomagot a Velencei-tó vízpótlási lehetőségeiről. (index.hu)