Az ideális bioritmus megőrzésének ősi praktikái

Az ideális bioritmus megőrzésének ősi praktikái
Az ideális bioritmus megőrzésének ősi praktikái

Az utóbbi 150 év energetikai forradalmának és urbanizációs folyamatainak eredményeként a mesterséges fények globális szinten árasztották el bolygónkat. Olyan mértékben fényesítettük ki az éjjeli eget, hogy a Föld lakosságának egyharmada számára láthatatlan a Tejút. Egyes városok, mint például Las Vegas, önmagunkban annyi fényt bocsátanak ki, hogy több mint 100 mérföldes távolságból összetéveszthetők egy napfelkeltével. De miért lehet veszélyes a fényszennyezés az emberre, és hogyan alkalmazkodhatunk hozzá ideális bioritmusunk megőrzésével? Cikkünkben ennek járunk utána.   

Egészségügyi problémák és fényszennyezés

Környezetünk túlvilágítása nem csak esztétikai értelemben vet fel aggályokat. A fényszennyezés egészségügyi problémák okozója is lehet, hiszen az élő szervezetekben csökkenti az ideális bioritmus kialakításáért felelős melatonin hormon szintjét. A hormon jellegzetessége, hogy az éjszakai alvás során intenzívebben termelődik, mint nappal, mivel a fény gátolja képződését. Amennyiben a fényszennyezés hatására csökken az éjszakai termelődés szintje, ez alvásproblémákhoz vezethet, gyengítheti az immunrendszert, illetve növelheti a stressz-szintet és a daganatos betegségek megjelenésének kockázatát.

Gondot okozhat az alvásproblémák egyik speciális esete is, az úgynevezett mikroalvás. Mikroalvásokkal a szervezet a kimaradt alvásmennyiséget igyekszik pótolni. Ezek hirtelen bekövetkező 1–2 másodperces alvási periódusok, amelyeknek az elszenvedő gyakran nincs tudatbában. A mikroalvások a rövid tudatvesztés miatt felelősek lehetnek akár közúti balesetekért is. Ezenfelül a mesterséges fények az állatvilág esetében további súlyos egészségügyi és viselkedési problémákat okozhatnak.

Las Vegas 130 mérföld távolságból
Kép: twitter.com

Hogyan alkalmazkodjunk?

A feltárt jelenségek ellenére a fényszennyezés problémaköre össztársadalmi szinten kevésbé tudatosult. Ezt bizonyítja az is, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között egyet sem találunk, amely szó szerint kitérne erre a környezeti problémára. Mivel a fényszennyezés mértéke nő, fontos feltennünk a kérdést: hogyan alkalmazkodhatunk a megváltozott viszonyokhoz egészségünk megőrzése érdekében?

Reggeli mozgás és természet

Megoldás lehet az ideális bioritmusunk megőrzése, amellyel kapcsolatban a modern nyugati szakirodalmak és a keleti tradicionális gyógymódok sok hasonló elvet rögzítenek. Az egyik ilyen lényeges elv meditatív mozgásformák végzése a reggeli órákban.

A jóga és a tai-chi segíthet.
Kép: richwoman.co

Erre a célra az indiai ájurvédában a jóga, míg a hagyományos kínai orvoslásban a tai-chi terjedt el. Ezzel összhangban egy 2012-es tanulmány azt is alátámasztotta, hogy bizonyos reggeli mozgásformák pozitívan befolyásolják a diákok pszichológiai jóllétét, ami szintén segítheti az ideális bioritmus megtartását. Szintén fontos a természetben való rendszeres időtöltés, amely a keleti tanítások egyik markáns eleme. Ez képes mérsékelni a bioritmus felborulásának egy veszélyes következményét, a megnövekedett stressz-szintet.

Egy 2020-as tanulmány például 27 darab tudományos publikáció eredményeit áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy az erdőterápiák valóban hatékonyak a stressz menedzselésében. Végezetül fontos kiemelni az esti időszakban végzett tevékenységeket is. Az ájurvéda alapelveiből kiindulva egyes indiai tanulmányok a jelenkor gyermekei számára is megfogalmaznak fontos tanácsokat az esti időszakra, amelyek a felnőttek számára is megfontolandók. A javaslatok szerint például a vacsorát lefekvés előtt minimum 3 órával szükséges elfogyasztani, illetve ebben az időszakban már csökkenteni kell a digitális eszközök használatát, és az időt olvasásra, beszélgetésekre, relaxációra, játékra érdemes fordítani. Ezenfelül a felnőttek és a gyermekek esetében is kiemelten fontos, hogy az éjszakai alvás kellően fénymentes közegben történjen.

Denver fényszennyezettsége
Kép: nightskyresourcecenter.org

A tradicionális gyógymódok és a modern kutatási eredmények összhangja azt sugallja, hogy bioritmusunk helyreállításában sokat segítene, ha a fenti elvek mentén szakítani tudnánk a modern világra jellemző túlpörgetett és rendszertelen napi ritmussal. Ez kulcsfontosságú lenne, hiszen az ideális bioritmus megtartásával a fényszennyezés káros egészségügyi következményeit is mérsékelhetnénk.

Hivatkozások:

Apró A., Novák R. (2018). A fényszennyezés megjelenése az oktatásban. In: Ollé J. és Mika J. (szerk.): Iskolakultúra és környezetpedagógia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 87–93. web: https://www.eltereader.hu/media/2018/07/Olle_Iskolakultura_READER_.pdf

Bell, C. C. (1981): Psychoneuroendocrinology, Biorhythms and Chinese Medicine. J Natl Med Assoc.  73(1), 31–35. web: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2552610/pdf/jnma00044-0033.pdf

Bhattacharya, B. (2015). The Diseases of Modern Life and the Ayurvedic Approach. Prabuddha Bharata. 120(5), 371–376. web: https://www.researchgate.net/profile/Bhaswati-Bhattacharya/publication/278052069_The_Diseases_of_Modern_Life_and_the_Ayurvedic_Approach_Parts_1_and_2/links/557bdebf08aec87640d9c0f6/The-Diseases-of-Modern-Life-and-the-Ayurvedic-Approach-Parts-1-and-2.pdf

Blaivas, A. J., Patel, R., Hom, D., Antigua, K., Ashtyani, H. (2007). Quantifying microsleep to help assess subjective sleepiness. Sleep medicine8(2), 156–159.

Csaba, Gy. (2014). Tobozmirigy az atomkorban. Természet világa, 145(8), 354–357. web: http://real-j.mtak.hu/17441/8/termeszet_vilaga_2014_08.pdf#page=20  

Faludi, B., Kovács, N., Janszky, J., Komoly, S. (2015). Alvás alatti kóros mozgásjelenségek és azok differenciáldiagnosztikája. Update 2013. Ideggyógyászati Szemle, 68(5-6), 165–167. web: http://real-j.mtak.hu/2884/1/Ideggyogy_Szemle_2015_56.pdf#page=23

Kyba, C. C., Altıntaş, Y. Ö., Walker, C. E., Newhouse, M. (2023). Citizen scientists report global rapid reductions in the visibility of stars from 2011 to 2022. Science379(6629), 265–268.

Pozsgai A. (2019): A mesterséges fény mint egy „újabb” környezetet terhelő faktor. In: Pozsgai A. és Puskás J. (szerk.): XVII. Természet-, Műszaki- és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia Szombathely, 91–99. web: https://ojs.elte.hu/index.php/tmgank/article/view/408/319

Rao, P., Kumar, J. (2019). Kids and Media Technology: A comprehensive guide for parents for all round development of their kids in Ayurvedic way. Notion Press. Chennai.

search icon