Tagadhatatlanná vált: legtöbbünk az okostelefonja rabja lett. Naponta órákat szörfölünk, néha teljesen céltanul, az egyes appok útvesztőiben, az alvásidőnk rovására pörgetjük a sorozatokat a streaming platformokon, és olyan információkat osztunk meg magunkról gyakorlatilag mindenkivel és bárkivel, melyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek lettek volna. A digitális függőségeink enyhítésének fontosságáról, megoldási lehetőségekről és a felelősségünk kérdéséről beszélgettünk dr. Bernschütz Mária generációkutatóval Holnapután című rádióműsorunk legújabb adásában.
A virtuális világ néhány év alatt az élet minden szegmensébe befurakodott, a technológiai óriáscégek pedig átvették az irányítást a gondolataink felett. Ezzel párhuzamosan viszont, ahogy ezt szakértőnk elmondja, nem igazán tudjuk reálisan megítélni, mennyire váltunk függővé. Legtöbbünk képernyőideje naponta 5–6 vagy akár még több óra lehet, ez pedig már komolyan rányomja a bélyegét egyéni és társadalmi jóllétünkre is.
Ahogy dr. Bernschütz Mária mondja, a különféle figyelmeztető jelek segítenek tetten érni a függőségünk mértékét: mennyire tudunk koncentrálni, hogy tudjuk kipihenni magunkat, képesek vagyunk-e jól aludni, vagy épp mennyire fáradunk el napközben. Ha a fentiekkel problémáink vannak, elképzelhető, hogy túl sok időt töltünk a virtuális valóságban. Ennél is szembeötlőbb, ha mindennapi feladataink rovására megy az okoseszközök használata.
Neked mennyi a képernyőidőd?
A problémát egyre többen felismerik, a döntéshozók nyomására pedig a techcégek is elkezdtek foglalkozni a kérdéssel. Mára minden platformon vannak beépített alkalmazások, melyek segítenek nyomon követni, hogy mennyi időt töltünk a képernyő előtt. Ezen belül azt is ellenőrizni tudjuk, hogy az egyes alkalmazások használata hogyan alakul.
A társadalom többségének még van emléke az internet, illetve az okoseszközök előtti világból, így rendelkezik bizonyos megküzdési stratégiákkal; vagy úgy is mondhatjuk: tudja, hogy van élet az okostelefonon túl is. Ettől persze nem leszünk kevésbé függők, de talán mégis jobb helyzetben vagyunk, mint azok a fiatalok, akik már ebben a világban nőttek fel, és digitális bennszülöttként teljesen természetes számukra az okostechnológiák jelenléte.
Szakértőnk szerint mellettük az idősebbek azok, akik jobban ki vannak téve az internet veszélyeinek, ráadásul a függőség is veszélyesebb rájuk nézve, hiszen idejük és energiájuk is van arra, hogy ezzel foglalkozzanak. Egyelőre mégis inkább a kutatók látókörén kívül helyezkednek el, mert a szakma elsősorban a fiatalabb generációkra koncentrál. Ezért aztán olyan problémák is létezhetnek, melyekről alig tudunk valamit.
Persze ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak. Tudjuk például, hogy egy kétéves gyereknek egyetlen 20 perces videó feldolgozása másfél napjába telik. A rengeteg inger viszont nemcsak a gyerekekre van hatással, de egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen következményei vannak a felnőttek esetében.
Egyre divatosabbá válik a digitális detox, vagyis az, hogy korlátozzuk az okostelefonok és egyéb digitális eszközök használatát. Ez már csak azért is létfontosságú lehet, mert – ahogy az adásból vagy épp a saját képernyőidőnkből kiderül – – erőteljesen átestünk a ló túloldalára az okoseszközök használatát illetően. Az első lépés épp ez: annak a felismerése, hogy túl sokat használjuk az eszközöket. Ha már idáig eljutottunk, számos lehetőség közül választhatunk, amelyekkel mindez a kitettség csökkenthető.
Az adásban többek között szó esik a tudatos használat fontosságáról, ami hosszú távon a valódi megoldást jelentheti, de beszélünk arról is, hogy a gyerekek esetében a tiltás célravezető lehet-e. Ha érdekel ez a szinte mindannyiunkat érintő függőség és a lehetséges kezelése, tarts velünk, és hallgasd a Holnapután legfrissebb adását!