Ettől nem fogsz csillagokat látni!
Ettől nem fogsz csillagokat látni!

Nagy Medve, Cassiopeia és Göncöl-szekér. Az idősebb generációk még tudják, hogy az éjszakai égen kell kutakodniuk, ha meg akarják találni őket, de a mai fiatalok számára talán már az sem egyértelmű, hogy miről beszélünk. Erről pedig egyáltalán nem tehetnek: a vétkes a fényszennyezés és a rohamosan növekvő számban megjelenő műholdak. Cikkünkben az utóbbival foglalkozunk.

Néhányan prófétának, mások szemfényvesztő hamiskártyásnak tartják, mindenesetre annyi biztos, hogy Elon Musk mára teleszórta fejünk felett az eget. A SpaceX Starlink műholdjai többezres – és egyre növekvő – számban vannak jelen az égbolton, ráadásul nincsenek egyedül: egyre több magáncég tör az alacsony Föld körüli pálya gyarmatosítására.

CégAktív műholdak számaTervezett műholdak száma
SpaceX Starlink~380012–42 ezer
OneWeb542648
Amazon Kuiper 3 236
A legjelentősebb szereplők aktív és tervezett műholdjainak száma

A SpaceX mellett, mely akár 42 ezer műholddal tervez, a versenytársaik sem várnak tétlenül. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) szerint az évtized végére a 75 ezret is meghaladhatja az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak száma, de vannak olyan becslések, melyek ennél is magasabb számra tippelnek. De mi ezzel a probléma? Ahogy Holnapután című podcastünk korábbi adásának csillagász vendége elmondta, „ezek az eszközök »belerondítanak« az égboltba”.

Ugyanúgy néznek ki, mint a csillagok, de mozognak az égen

– mondta Szabó Norton Olivér, a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagásza.

A probléma ráadásul nemcsak az egyszeri csillagnézőket és a hobbistákat fenyegeti, de a hatalmas teleszkópokkal dolgozó szakemberek munkáját is erősen megnehezítheti. A földi fényszennyezéssel így is meg kellett küzdeniük, erre azonban megfelelő válasz volt az obszervatóriumok elköltöztetése alacsony népsűrűségű vagy épp lakatlan helyekre. A műholdrajzásból fakadó problémát viszont egy távoli hegytetőre való költözés már nem oldja meg.

Az éjszakák hossza, az időjárás vagy épp a Holdciklus így is befolyásolja, hogy a csillagászok mennyi hasznos időt tudnak kutatásra fordítani. Az ESO számításai szerint, ha a Starlink hálózat feláll, akár az észlelési idő harmadát is elveszíthetik. Jobb esetben az optikai teleszkópok és a földi obszervatóriumok képein a műholdak fényvisszaverődése csupán zavaró csíkok formájában jelenhet meg, rosszabb esetben akár a megfigyelés eredményeit is nagyban rontja. Pedig a megfigyelések – a tudományos kutatásokon túl – elemi fontosságúak például a Földünk felé tartó kisbolygók minél korábbi észlelésében.

A megoldás egyelőre várat magára, de az űrcégek részéről is van már valamiféle nyitottság a kérdés rendezésére. A Musk féle SpaceX például olyan borításon dolgozik, mely csökkentheti a műholdak által visszavert fényt.

Ez már csak azért is fontos lenne, mert azon túl, hogy a jövő generációi számára elveszhetnek a szabad szemmel észlelhető csillagképek és a hozzájuk tartozó több ezer éves hagyományok, a vonuló, költöző állatok tájékozódását is negatívan befolyásolhatják az égboltot gyarmatosító műholdflották.

search icon