Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is
Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is

Egyre többször halljuk, hogy mennyire gyors ütemben fogyatkoznak a rovarok. Ebben a drámai csökkenésben – más, szintén fontos okok mellett – kulcsszerepet játszik a fényszennyezés. De miért jönnek a rovarok a fényre, és hogyan okozza ez a vesztüket?

Vonzó fény

Máig nincs egyértelmű tudományos válasz arra, hogy miért vonzza a rovarokat – a lepkéket, a bogarakat, a tegzeseket – a fény. Többféle hipotézis létezik, az egyes konkrét élőlények esetében más és más lehet a pontos magyarázat. Tény, hogy sok rovar a fény segítségével tájékozódik a sötét éjszakában – van, amelyik a Tejút, mások a csillagok és a Hold fényével vagy a vízről visszaverődő polarizált fény által. Az éjszakai mesterséges fények elnyomhatják a sokkal halványabb természetes fényforrásokat, illetve megtéveszthetik a fény alapján tájékozódó élőlényeket, ezzel komoly hatást gyakorolva a szürkületi és éjszakai aktivitású rovarokra. Az egyik elmélet szerint az űrből érkező fénysugarakhoz képest egy bizonyos szögben repülve a rovar képes egyenes irányt tartani. Amikor azonban a fénysugarak egy pontszerű fényforrásként működő lámpából széttartóan távoznak, az ezekhez igazodó azonos szögben történő repülés eredménye körözés, spirál lesz.

 A nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) egyedei rendszeresen megjelennek a mesterséges fényforrások környékén.

Fény az éjszakában, mint még soha

Az éjszakai sötétség egy régóta stabilan létező, állandó körülmény, ritmikus ismétlődéséhez pedig – velünk együtt – különféle életformák tömegei alkalmazkodtak. A nappalok és az éjszakák ciklikusan váltakoznak, ahogyan ezek egymáshoz viszonyított aránya is változó az év során. Sok élőlény „belső óráját” ez a ciklikusság működteti. Bizonyos típusú fény mennyisége befolyásolja az élettani napszaki ritmusért felelős melatonin termelődését, hatással van a rovarok egyedfejlődésére, aktivitására. Az éjszakai világításnak tehát súlyos következményei lehetnek. Mára világszerte óriási területeket érint a fényszennyezés a városokon kívül is, rengeteg esetben védett területekre is kihatva. És azt se felejtsük el, hogy földtörténeti időléptékben tekintve példátlan jelenségről van szó!

Az olyan rejtőmintázatok, mint a tölgy-tavasziaraszoló (Agriopis leucophaearia) mintázata, természetes környezetben jól működnek, egy egyszínű felületen, például falon azonban nagyon feltűnőek.

Világító vesztőhelyek

Amellett, hogy a fény összetétele és mennyisége befolyásolja az egyedek életmenetét, a fényforrások – a kültéri lámpák, a reflektorok, a fényes ablakok, a díszkivilágítás – környéke egy csapdahelyzetet is létrehoz. Bár egyes rovarok rövid időn belül otthagyják a lámpát, sokan hosszú ideig, akár reggelig is megülnek valamilyen fényhez közeli felületen, vagy hosszan keringenek a fényforrás körül. A megbabonázott rovarok így ahelyett, hogy táplálkoznának, szaporodnának vagy éppen pihennének, egy lámpa alatt ülve vagy repkedve töltik az éjszakát. Az ütközés és a túlhevülés is probléma. Ráadásul ezeken a helyeken megnő a predációs nyomás, magyarán több rovar esik áldozatul az őket zsákmányoló élőlényeknek. A lámpák körül akár olyan ragadozók is aktívak lehetnek éjjel, amelyek normál esetben csak nappal vadásznának.

A fény alatt megülő rovarok egy része azért is válhat mozdulatlanná, mert az őket érő fény miatt úgy érzékelik, hogy nappal van. Így nyugodtan ülnek, bízva a tökéletes, faágat, avart vagy sziklát utánzó rejtőmintázatukban, egy hófehér falon.

Ahány fény és ahány rovar, annyiféle hatás

A különböző hullámhosszú fények nem ugyanúgy vonzzák a rovarokat. Általában a rövidebb hullámhosszúak a legvonzóbbak számukra. Vannak rovarok, amelyeket nem vonz a mesterséges fény, és olyanok is, amelyek közül bizonyos ivarú egyedeket erősebben vonz. Ebből az következik, hogy nemcsak a rovarok mennyiségére, hanem az életközösség összetételére is hatással van a fényszennyezés. Egy érintett populációban eltolódhat a hímek és a nőstények aránya, a közösség szintjén pedig az egyes csoportoké. A rovarvilágban bekövetkező változások pedig továbbgyűrűzve hatnak az egész élővilágra. Gondoljunk csak az őket zsákmányoló fajokra vagy a rovarbeporzású növényekre!

Megoldások

Rendkívül fontos lenne, hogy csökkentsük a kivilágított területek kiterjedését és az átvilágított órák számát. Gondoljuk át, hogy mennyi állandó fényforrásra van szükség a saját kertünkben vagy a közterületeken! A technológiai megoldások, mint például a mozgásérzékelő lámpák, a kevesebb rovarvonzó fényt kibocsátó világítótestek vagy a fény felfelé és oldalra irányuló szóródását korlátozó burkolatok mind hasznosak lehetnek. Nem helyettesíthetik azonban annak az újragondolását, hogy hol és mennyi világításra van valóban szükségünk, vagy hogy megéri-e a fenti ökológiai károk ellenére kiterjedt díszkivilágítást üzemeltetni. A LED-ek ígéretesnek tűnnek a jó szabályozhatóság miatt, de egyelőre nem élünk velük. Túl fényes, túl széles hullámhossz-tartományú LED-eket használunk, a kisebb energiaigénnyel összefüggésben pedig még többet világítunk. Azért is fontos, hogy ne pusztán a rovarvonzó fénytípusok lecserélésétől várjuk a megoldást, mert a fény nemcsak a rovarokra, hanem rengeteg más élőlényre, köztük ránk, emberekre is hat. A világítás pedig emellett még energiaigényes is. A megoldás tehát az, hogy csökkentjük a fényszennyezés mértékét, és a szükséges világításhoz kevésbé problémás fényt alkalmazunk.

fotók: Pribéli Levente

search icon