Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is
Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is

Egyre többször halljuk, hogy mennyire gyors ütemben fogyatkoznak a rovarok. Ebben a drámai csökkenésben – más szintén fontos okok mellett – kulcsszerepet játszik a fényszennyezés. De miért jönnek a rovarok a fényre, és hogyan okozza ez a vesztüket?

Vonzó fény

Máig nincs egyértelmű tudományos válasz arra, hogy miért vonzza a rovarokat – a lepkéket, a bogarakat, a tegzeseket – a fény. Többféle hipotézis létezik, az egyes konkrét élőlények esetében más és más lehet a pontos magyarázat. Tény, hogy sok rovar a fény segítségével tájékozódik a sötét éjszakában – van, amelyik a Tejút, mások a csillagok és a Hold fényével vagy a vízről visszaverődő polarizált fény által.

 A nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) egyedei rendszeresen megjelennek a mesterséges fényforrások környékén.
Fotó: Pribéli Levente

Az éjszakai mesterséges fények elnyomhatják a sokkal halványabb természetes fényforrásokat, illetve megtéveszthetik a fény alapján tájékozódó élőlényeket, ezzel komoly hatást gyakorolva a szürkületi és éjszakai aktivitású rovarokra. Az egyik elmélet szerint az űrből érkező fénysugarakhoz képest egy bizonyos szögben repülve a rovar képes egyenes irányt tartani. Amikor azonban a fénysugarak egy pontszerű fényforrásként működő lámpából széttartóan távoznak, az ezekhez igazodó azonos szögben történő repülés eredménye körözés, spirál lesz.

Fény az éjszakában, mint még soha

Az éjszakai sötétség egy régóta stabilan létező, állandó körülmény, ritmikus ismétlődéséhez pedig – velünk együtt – különféle életformák tömegei alkalmazkodtak. A nappalok és az éjszakák ciklikusan váltakoznak, ahogyan ezek egymáshoz viszonyított aránya is változó az év során. Sok élőlény „belső óráját” ez a ciklikusság működteti. Bizonyos típusú fény mennyisége befolyásolja az élettani napszaki ritmusért felelős melatonin termelődését, hatással van a rovarok egyedfejlődésére, aktivitására. Az éjszakai világításnak tehát súlyos következményei lehetnek. Mára világszerte óriási területeket érint a fényszennyezés a városokon kívül is, rengeteg esetben védett területekre is kihatva. És azt se felejtsük el, hogy földtörténeti időléptékben tekintve példátlan jelenségről van szó!

Az olyan rejtőmintázatok, mint a tölgy-tavasziaraszoló (Agriopis leucophaearia) mintázata, természetes környezetben jól működnek, egy egyszínű felületen, például falon azonban nagyon feltűnőek.
Fotó: Pribéli Levente

Világító vesztőhelyek

Amellett, hogy a fény összetétele és mennyisége befolyásolja az egyedek életmenetét, a fényforrások – a kültéri lámpák, a reflektorok, a fényes ablakok, a díszkivilágítás – környéke egy csapdahelyzetet is létrehoz. Bár egyes rovarok rövid időn belül otthagyják a lámpát, sokan hosszú ideig, akár reggelig is megülnek valamilyen fényhez közeli felületen, vagy hosszan keringenek a fényforrás körül. A megbabonázott rovarok így ahelyett, hogy táplálkoznának, szaporodnának vagy éppen pihennének, egy lámpa alatt ülve vagy repkedve töltik az éjszakát. Az ütközés és a túlhevülés is probléma. Ráadásul ezeken a helyeken megnő a predációs nyomás, magyarán több rovar esik áldozatul az őket zsákmányoló élőlényeknek. A lámpák körül akár olyan ragadozók is aktívak lehetnek éjjel, amelyek normál esetben csak nappal vadásznának.

A fény alatt megülő rovarok egy része azért is válhat mozdulatlanná, mert az őket érő fény miatt úgy érzékelik, hogy nappal van. Így nyugodtan ülnek, bízva a tökéletes, faágat, avart vagy sziklát utánzó rejtőmintázatukban, egy hófehér falon.

Ahány fény és ahány rovar, annyiféle hatás

A különböző hullámhosszú fények nem ugyanúgy vonzzák a rovarokat. Általában a rövidebb hullámhosszúak a legvonzóbbak számukra. Vannak rovarok, amelyeket nem vonz a mesterséges fény, és olyanok is, amelyek közül bizonyos ivarú egyedeket erősebben vonz. Ebből az következik, hogy nemcsak a rovarok mennyiségére, hanem az életközösség összetételére is hatással van a fényszennyezés. Egy érintett populációban eltolódhat a hímek és a nőstények aránya, a közösség szintjén pedig az egyes csoportoké. A rovarvilágban bekövetkező változások pedig továbbgyűrűzve hatnak az egész élővilágra. Gondoljunk csak az őket zsákmányoló fajokra vagy a rovarbeporzású növényekre!

Megoldások

Rendkívül fontos lenne, hogy csökkentsük a kivilágított területek kiterjedését és az átvilágított órák számát. Gondoljuk át, hogy mennyi állandó fényforrásra van szükség a saját kertünkben vagy a közterületeken! A technológiai megoldások, mint például a mozgásérzékelő lámpák, a kevesebb rovarvonzó fényt kibocsátó világítótestek vagy a fény felfelé és oldalra irányuló szóródását korlátozó burkolatok mind hasznosak lehetnek. Nem helyettesíthetik azonban annak az újragondolását, hogy hol és mennyi világításra van valóban szükségünk, vagy hogy megéri-e a fenti ökológiai károk ellenére kiterjedt díszkivilágítást üzemeltetni.

A LED-ek ígéretesnek tűnnek a jó szabályozhatóság miatt, de egyelőre nem élünk velük. Túl fényes, túl széles hullámhossz-tartományú LED-eket használunk, a kisebb energiaigénnyel összefüggésben pedig még többet világítunk. Azért is fontos, hogy ne pusztán a rovarvonzó fénytípusok lecserélésétől várjuk a megoldást, mert a fény nemcsak a rovarokra, hanem rengeteg más élőlényre, köztük ránk, emberekre is hat. A világítás pedig emellett még energiaigényes is. A megoldás tehát az, hogy csökkentjük a fényszennyezés mértékét, és a szükséges világításhoz kevésbé problémás fényt alkalmazunk.

Bolygónk gazdag, sokszínű élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Kiemelt kép: Pribéli Levente

search icon