Bár a hőhullámok ritkán kapnak akkora figyelmet, mint a hurrikánok, évente sokkal több ember halálát okozzák az Egyesült Államokban. A hőhullámok még nagyobb hatással vannak a tengerentúlon, részben azért, mert ott az emberek ritkábban rendelkeznek légkondicionálóval. A 2003-as európai hőhullám a becslések szerint megdöbbentő 70 000 halálos áldozatot követelt. Oroszországban 2010-ben 56 000 ember halt meg egy hőhullámban.
Ha a hőhullámokra ugyanannyi figyelmet fordítanának a közbeszédben, mint a hurrikánokra, akkor az életeket menthetne meg? Ez a gondolat áll egy szerdán indított új kezdeményezés mögött, amely a hőhullámok megnevezésével és rangsorolásával kívánja kezelni a problémát. A remény az, hogy a veszélyek tudatosítása révén az emberek jobban fel tudnak majd készülni a hőhullámokra.
Ez az extrém hőségválság az elnevezések után már nem lehet többé az a csendes gyilkos, ami volt
– mondta Kathy Baughman McLeod, az Adrienne Arsht-Rockefeller Alapítvány egyik igazgatója.
Az Oxfordi Egyetem júliusban kiadott tanulmánya alátámasztja, hogy a hőhullámokkal kapcsolatos tudatosság növelésére van szükség. A kutatás azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy a szélsőségesen hőséges események a Szaharától délre fekvő Afrikában az éghajlatváltozás miatt rohamosan súlyosbodnak. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy ez a mulasztás további kockázatnak teszi ki a lakosságot.
Az Egyesült Államokban a Nemzeti Meteorológiai Szolgálattól az országos és helyi médiáig, beleértve a televíziós meteorológusokat is, kidolgoztak egy figyelmeztető rendszert. Ugyanakkor a fejlődő világ nagy része nem rendelkezik ezzel a luxussal. A kutatások szerint a megnevezés segíthet ebben.
A nagyobb viharok elnevezésének gyakorlata évekkel ezelőtt már kezdődött, hogy segítse a gyors azonosítást, mivel a neveket feltételezhetően sokkal könnyebb megjegyezni, mint a számokat vagy a szakkifejezéseket. A Meteorológiai Világszervezet kifejtette, hogy a viharok elnevezése megkönnyíti a média számára a trópusi ciklonokról szóló tudósításokat, fokozza a figyelmeztetések iránti érdeklődést.
A közelmúlt egyik emlékezetes hőhulláma 2017-ben süttette Európát. Az a hőhullám Lucifer néven vált széles körben ismertté, és a tudósok szerint az ilyen szélsőséges események az éghajlatváltozás miatt tízszer valószínűbbé váltak.
A hőhullámok megnevezésére és rangsorolására irányuló törekvés egy olyan időszakban történik, amikor az éghajlatváltozás drámaian növeli a szélsőséges hőség kialakulásának esélyét. A Nature Communications című folyóiratban 2020-ban közzétett tanulmány szerint 1950 óta a hőhullámok világszerte jelentősen gyakoribbak, hosszabb ideig tartanak és több halmozott hőséget okoznak, ami a lakosságot a hőstresszel szemben sebezhetőbbé teszi.
(forrás: greenqueen.com)