A karácsonyi stressz legjelentősebb forrásai közt előkelő helyet foglal el az étel. Pontosabban maga az étel már nem, de az asztalig vezető út mindenképp. A bevásárlás kicsit olyan, mint a beadandó dolgozat: minden időpillanatban úgy tűnik, hogy majd a következő lesz az ideális, amikor majd nekiállunk, kipipáljuk, letudjuk, de végül ez a perc sosem jön el, illetve csak a határidőt (vö. szenteste) megelőző néhány órában. Akkor viszont már borul minden, a karácsonyi stresszmanó pedig kéjes vigyorral dörzsölgeti a tenyerét. Már érkeznek a vendégek (miért nem hozták ők a kaját?), miközben mi még mindig próbáljuk megtalálni a sok „Legjobb karácsonyi narancsos rozé kacsamell” recept között azt, amelyet legalább részben olyasvalaki írt, aki látott már belülről is konyhát. Ja, és mindeközben a pontynak sem sikerült megpucolnia magát.
Mondanám, hogy időben kellett volna elkezdeni, de én magam sem lennék túl hiteles.
Ilyenkor érdemes segítségül hívni valakit, aki részben le tudja venni a vállunkról a terheket. Erre a feladatra ajánlja magát a majd’ két évtizede „pucér szakácsként” megismert Jamie Oliver Karácsonyi receptek című szakácskönyvével.
A vaskos, több mint 400 oldalas, étvágygerjesztő ételfotókkal tarkított kiadvány teljes körű segítséget jelenthet, hiszen a sütés-főzéshez szükséges eszközök listájától kezdve, az ehető ajándékokon keresztül a különleges koktélreceptekig a teljes karácsonyi gasztropalettát lefedi. Ami pedig a karácsonyi stresszt illeti: a szerző minden esetben jelzi, mit tudunk előre elvégezni. A fogások között a főszerepet tagadhatatlanul a húsok kapják, de Jamie külön pluszpontot érdemel, amiért vega és vegán ételek is helyet kapnak a könyvben. A teljes értékű zöldséges receptek mellett pedig a maradékok felhasználásához is remek ötleteket kapunk.
A könyv erősségei közt mindenképp megemlítendők az édességek, de ami nekem még jobban tetszik (és amiből biztosan építek be az idei karácsonyi menübe), az a köretek sokszínűsége! A külön fejezetet kapott burgonyás ételek egyike-másika éppenséggel főételnek is elmenne, de köretként is jelentősen többet adnak, mint az unalmas sült krumpli. Szívemnek kedves volt, hogy a mártások és szószok is kaptak néhány oldalt. Persze ez egy szakácskönyvtől elvárható, de a magyar gasztronómia 20. századi visszafejlődése során a hazai asztalokról (és ezáltal a fejekből is) jórészt kivesztek a mártások. Az újabb fenntarthatósági pluszpontot pedig a vegán mártásért írom fel Jamie-nek!
A külföldi származású szakácskönyvekkel mindig hadilábon állok egy kicsit, mert a receptek „lokalizálását” jellemzően megspórolják. Így tudnak a hozzávalók közé olyan márkanevek vagy alapanyagok kerülni, melyekről itthon még a madár sem hallott, vagy jó esetben is csak egy-két helyen szerezhetők be (aranyáron). Épp ezért nagy pozitívum, hogy Jamie szakácskönyvében ilyet csak elvétve találni (bár a „Horlicks malátás italpor” így is kiverte nálam a biztosítékot).
Azt sem szabad eltitkolni, hogy ez a könyv nem szól mindenkinek. Ha hagyományos karácsonyi receptekben gondolkozol, halászlé, bejgli vagy épp töltött káposzta nélkül nem tudod elképzelni az ünnepeket, és egyébként is a konzervatív vonalat képviseled a konyhában, akkor ez a könyv nem neked szól. Ha karácsonykor ragaszkodsz a tradíciókhoz, de egyébként nyitott vagy újdonságok kipróbálására, akkor viszont szuper recepteket találsz benne. Merthogy ez is fontos: véleményem szerint ez a szakácskönyv csak dizájnjában és nevében karácsonyi, amúgy bármikor megfőzhető ételek receptjeit tartalmazza. Sőt, ha lehetne ilyet, itthon érdemesebb lett volna nem karácsonyi dizájnnal kiadni.
Park Kiadó, 405 oldal, 11 990 Ft
