A filmtörténelem talán legikonikusabb lepkéje, a halálfejes szender A bárányok hallgatnak című klasszikus thriller plakátján is feltűnt, és most délkelet-Angliában találták meg a hernyóját.
A halálfejes szender egy nagy vándormoly fajba tartozik, nevét pedig a feje mögött található jellegzetes koponya alakú mintázatról kapta. A faj a rémisztő minta miatt a történelemben többször hozták kapcsolatba a halállal és babonák forrása lett.
A klímaváltozás itt is tetten érhető
A sólyommolyok a nagy távolságot megtevő lepkék csoportjába tartoznak, de a halálfejes egyedeket nagyon ritkán látni Angliában, akkor is csak tavasszal vagy késő ősszel. Gyakrabban tűnik fel Dél-Európában, Afrikában és a Közel-Keleten.
Lepkékkel foglalkozó brit természetvédő egyesület elmondta, hogy évente alig egy maroknyi ilyen lepke jut át a kontinensen, és a felmelegedés összefügg a jelenlétükkel. A kifejlődött egyed szárnyfesztávolsága a 12 centimétert is elérheti, és petéit előszeretettel teszi olyan haszonnövényekre, mint a burgonya. Ha veszélyben érzi magát, akkor sziszegő hangot hallat, és olyan nagy, hogy olykor vadméhek kaptárját is meglátogatja.
Az ominózus angol egyedet még tavaly késő nyáron találták, és átalakulás után, még a tél előtt melegebb területre repült.
Fényszennyezés veszélye
A rovarok gyors ütemű fogyásának, sajnos egyik oka a fényszennyezettség. Bár máig nincs egyértelmű tudományos válasz, hogy miért vonzza a rovarokat a fény.
Többféle hipotézis létezik, az egyes konkrét élőlények esetében más és más lehet a pontos magyarázat. Tény, hogy sok rovar a fény segítségével tájékozódik a sötét éjszakában – van, amelyik a Tejút, mások a csillagok és a Hold fényével vagy a vízről visszaverődő polarizált fény által. Mesterséges vesztőhelyekké válnak a céltalanul világító lámpák, valamint lekötik az egyedeket, melyek így nem a táplálkozással és a szaporodással lesznek elfoglalva, hanem a lámpa kergetésével.
forrás: www.independent.co.uk