A Déli-Georgia-szigetet fenyegető A68a jéghegy tanulmányozására indul egy brit kutatócsapat, hogy megvizsgálják, milyen hatást gyakorol környezetére.
Az expedíció, melyről az MTI számolt be azt a jéghegyet veszi célba, melyről korábban megírtuk, hogy a Dél-Georgia-szigettel való ütközése katasztrofális következményekkel járhatna a sziget állatvilága, például a pingvinek és fókák számára.
A jéghegy vizsgálata azért fontos, mert jelenléte nagyban befolyásolhatja a környezetét. A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat.
A nagy jéghegyek megváltoztatják a körülöttük lévő víz hőmérsékletét és olvadásukkal nagy mennyiségű édes vizet engednek az óceánba. Ez hatással van a tengeri élet minden aspektusára a legegyszerűbb planktonoktól kezdve a legnagyobb tengeri állatokig, a bálnákig.
A Déli-Georgia-sziget körüli területeken a tápláléklánc rövid, és kevésbé összetett, mint például a trópusokon, így ha változás áll be a legalsó szinten álló fitoplanktonok számában, akkor az szinte biztosan megjelenik a felsőbb szinteken is és érezhető következményekkel jár például a fókák, pingvinek és bálnák számára is.
Az A38a-ról az elmúlt időszakban annyi darab szakadt le, hogy már nem a „világ legnagyobb jéghegye”, mégis ha a 3900 négyzetkilométeres jégóriás ország lenne, mérete Luxemburggal versenyezne, és tízszer nagyobb lenne mint Málta.