A Mátrában 33, a Bükkben 31 kilométeren telepítettek földkábeleket a madarakra is veszélyes szabadvezetékek helyett.

Évente százával pusztulhatnak el a madarak a levegőben futó elektromos kábelek miatt Magyarországon. A „láthatatlan madárgyilkos” szabadvezetékek teljes kiváltása lehetetlen feladat, hiszen több, mint 500 milliárd forintba került volna már tíz évvel ezelőtt. A szolgáltatók a természetvédőkkel együttműködve azonban többek között földkábelek telepítésével próbálják megoldani a problémát a legveszélyeztetettebb területeken.

Évente 200-300 madár pusztulhat el csak az elektromos szabadvezetékek (légvezetékek) által okozott áramütésben Magyarországon. A természetvédők szerint kijelenthető, hogy szinte minden 100 kilométeren ilyen veszély leselkedik a madarakra a legapróbb verebektől, cinkéktől kezdve a ragadozókon át a gólyákig. Azokon a területeken azonban, ahol ez a legnagyobb károkat okozhatja, a szolgáltatók régóta erőfeszítéseket tesznek a madarakat érő halálos áramütések mérséklésére, együttműködve a nemzeti parkokkal és a természetvédőkkel. Az egyik megoldás a szabadvezetékek kiváltása földkábelekkel. Így nemcsak a madarakat védhetik meg, hanem az úgynevezett biztonsági övezeteket is megszüntethetik, vagyis azokat a nyiladékokat, amelyeket például az erdőben kell kivágni a villanyoszlopok környezetében. Az ilyen zónák eltűnésével, szűkülésével a növényzet újraéledhet, regenerálódhat, egy idő után ismét összeérhetnek a lombkoronák, ami jótékony hatással van a vadon élővilágára.

Több száz milliós természetvédelmi károk

A legveszélyesebbek a madarakra nézve a szabadvezetékek közül a középfeszültségű oszlopok – tudtuk meg Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjétől. Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid középfeszültségű vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 20 ölyv, 4 vörös vércse és több tucat vetési varjú tetemét találták meg. Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, ettől kezdve minden évben kampányt hirdetett a középfeszültségű oszlopok felmérésére.

Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentésből is értesülnek. Például az egyik legsúlyosabbról is így szereztek tudomást, amikor 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya pusztult el szintén Újtikos mellett áramütés következtében.

A fokozott adatgyűjtés alapján az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütéstől elpusztult példánya szerepelt, 2017-ig pedig több mint 90 faj 4810 áramütést szenvedett teteme. Az áldozatok összesített természetvédelmi értéke meghaladta a 250 millió forintot.

Ötszáz milliárdba kerülne a teljes kiváltás

Természetesen a probléma valós mértéke ennél jóval nagyobb, hiszen az áramütés okozta madárpusztulások felmérésekor figyelembe kell venni azt az időtartamot, ami az áramütés megtörténése és a tetem megtalálása között eltelik. Ez alatt ugyanis a „dögevők” az esetek legalább 70 százalékában eltüntetik a tetemet – fejtette ki Orbán Zoltán. Mint elmondta, egy 2010-ben kiadott tanulmánykötetükben is megjelent becslés szerint legalább 42 ezer madárral végezhet áramütés a légvezetékek miatt évente az országban, legfeljebb pedig több mint 500 ezerrel. Ha a középértéket vesszük is, ez 200 és 300 ezer közötti madár pusztulását jelenti egy évben.

Hozzátette: a fő gond az, hogy csak a legnagyobb veszélyt jelentő középfeszültségű oszlopokból 600–700 ezer van az országban, csaknem 60 ezer kilométernyi hosszúságban. És akkor még nem számoltuk a kis- és nagyfeszültségű, illetve a vasúti hálózatokat. Ezek földbe süllyesztése több mint 500 milliárd forintba került volna 2010-ben, a tanulmányuk elkészítésekor, ma viszont jóval nagyobb, óriási költséggel járna  – hangsúlyozta Orbán Zoltán. A szolgáltatókkal együttműködve azonban azt sikerült elérni, hogy a legveszélyeztetettebb területeken folyamatosan zajlik a vezetékek madárbaráttá alakítása, beleértve ebbe a földkábeles kiváltást is. Rendszeresek a szakmai egyeztetések, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a legfontosabb projektekre költsék. 

Szűkül a védőzóna, visszanőhetnek a fák

Ilyen például a Mátrában és a Bükkben elindult földkábel-telepítés programja is. Az elmúlt 10 évben sokat tettek a szolgáltatók a veszélyeztetett fajok, például a túzok megvédése érdekében a pusztai területeken, de az oltalom alatt álló erdőkben is elkezdődött a földkábelek telepítése. Az MVM Zrt. projektjének köszönhetően Mátraszentimre és Mátrakeresztes között, a Parád–Parádsasvár szakaszon, végül pedig a Mátrafüred és Kékestető közötti Gyöngyös–Kékes és Gyöngyös–Észak vonalon is a föld alá került a hálózat. Az oszlopokat is lebontják márciusig. A társaság magazinunkat arról tájékoztatta, hogy nem kis feladatot vettek a nyakukba, összesen öt és fél évig tartott ez a munka. Ez alatt viszont 33 kilométer hosszan fektettek le földkábelt, ehhez 14 transzformátorállomást építettek. A beruházás 1,2 milliárd forintba került. A fejlesztés összesen három ütemben valósul meg, ezzel az MVM Émász modernizálja, illetve biztonságosabbá és környezetbaráttá teszi a Mátra térségét ellátó középfeszültségű hálózatot. Ennek elsődleges célja persze a fogyasztók zavartalan villamosenergia-ellátása és az üzemzavarok csökkentése, de fontosak a természetvédelmi szempontok, például a madarak megvédése is.

A már említett 33 kilométernyi földkábel-telepítés mellett, amit a Mátrában hajtottak végre, a Bükk-hegységben is 31 kilométernyi földkábellel váltották ki a szabadvezetékeket az elmúlt évek során. Ezzel nagymértékben csökkentették az üzemzavarok számát a környéken. Az MVM Émász a tervek szerint hasonló munkába kezd további erdős területeken, Zemplénben és Nógrádban is – tájékoztatta a Greendexet Leba Imre, a társaság műszaki stratégiai vezetője. Kiemelte: a szabadvezetékek kiváltása természetvédelmi szempontból elsősorban azért jelentős, mert a korábbi nyomvonal mentén újra tudnak nőni a növények, a fák, gyorsan regenerálódni tud az erdő.

A szabadvezetékek kiváltása ugyanakkor azért is fontos, mert ezek számos környezeti hatásnak vannak kitéve erdős területeken is, például erős szélnek, viharnak, tapadó hónak, illetve annak, hogy rádőlnek a környező fák. A jól méretezett vezetékek ugyan általában ellenállnak az időjárás viszontagságainak, a külső behatások elkerülése érdekében azonban – a jogszabályoknak megfelelő – biztonsági övezetet kell kialakítani körülöttük, ahol a növényzet nem nőhet négy méternél magasabbra, és nem hajolhat be ebbe a zónába. A hálózatüzemeltetés érdekében pedig azt is biztosítani kell, hogy meg lehessen közelíteni járművel az oszlopokat. A szakember elmondta azt is, hogy az így kialakított nyiladékokban a fényviszonyok miatt gyorsabban és magasabbra nőnek a fák, ezért a növényzet gyakori gyérítésére van szükség. A földkábelhálózat körül azonban a szabadvezetékénél lényegesen szűkebb, egyötödnyi védőövezet kialakítása és fenntartása szükséges.

Nagyobb biztonság, kevesebb madáráldozat

A szabadvezetékeknél előfordulnak madarakat érő áramütések annak ellenére, hogy az újabb hálózati kialakítások a korábbiaknál már sokkal biztonságosabbak – ismerte el Leba Imre, de hangsúlyozta: a földkábelek ezen a problémán is segítenek. Arra a felvetésünkre, hogy a földkábelek sugárzásának lehet-e kockázata, a műszaki vezető kijelentette: ezeket a vezetékeket egy méter mélyre telepítik a földbe, és ennek nincs emberre vagy más élőlényre gyakorolt veszélyeztető hatása. Rendelet határozza meg az erre vonatkozó határértéket, ugyanakkor mérésekkel megerősített tény, hogy ez a sugárzás a földkábelek biztonsági övezetén belül nem éri el a megengedett érték 10 százalékát sem. A földkábelek építésekor, vagyis a vezetékek helyének kiásásakor is vigyáznak arra, hogy ne sérüljön nagyon a környezet. Már a tervezési szakaszban bevonják a nemzeti park munkatársait, a kivitelezés során rendszeresek a közös bejárások a természetvédelmi és az erdészeti szakemberekkel. Ügyelnek arra is, hogy kerüljék a védett növények területeit, és olyan időszakban végezzék a munkákat, amikor a legkevésbé zavarják a természetet, az erdő élővilágát. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében már a nyomvonal kijelölése is a szakhatóságok bevonásával zajlik, ezeket főként a meglévő séta- és erdészeti útvonalakhoz illeszkedően tervezik meg.