A jelentés szerint az éghajlati válság egyre súlyosbodó hatásainak kezelése egyszerűen elvonná az erőforrásokat és a figyelmet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítésekről, ami még rosszabbá tenné a helyzetet. A globális felmelegedés által világszerte okozott károk egyre nyilvánvalóbbak, és az éghajlati katasztrófák utáni helyreállítás már most is dollármilliárdokba kerül. Ráadásul ezek a katasztrófák többszörös problémákat okozhatnak, beleértve a víz-, élelmiszer- és energiaválságot, valamint a migráció és a konfliktusok fokozódását.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) és a Chatham House kutatói szerint azok, akik azt állítják, hogy az 1,5 Celsius-fokos klímacél elérése még mindig lehetséges, azt kockáztatják, hogy fenntartják az önelégültséget, hogy a jelenlegi lassú cselekvési ütem elegendő, míg azok, akik azt állítják, hogy ez nem lehetséges, azt kockáztatják, hogy támogatják a fatalizmust, hogy most már nem sokat lehet tenni.
A kutatók szerint a politikusoknak őszintébben el kell fogadniuk az éghajlati válság által jelentett kockázatokat, beleértve a fordulópontok fenyegető kilátását, valamint a globális felmelegedés megszüntetéséhez szükséges gazdasági és társadalmi átalakulás hatalmas méreteit.
Sajnos az éghajlati és ökológiai válság új fejezetéhez érkeztünk. Egy fenntarthatóbb, igazságosabb világ felé mindenképpen tudunk most is haladni
– mondta Laurie Laybourn, az IPPR munkatársa.
A jelentés szerint az éghajlati válság következményei elvonják a figyelmet és az erőforrásokat az okok kezelésétől, ami magasabb hőmérséklethez és ökológiai veszteséghez vezet, ami aztán még súlyosabb következményeket okoz, ami még több figyelmet és erőforrást von el, és így tovább. A tanulmány megjegyezte, hogy például Afrika gazdasága már most is évente a GDP akár 15%-át is elveszíti a globális felmelegedés súlyosbodó hatásai miatt, ami csökkenti az éghajlatvédelmi intézkedésekhez szükséges forrásokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Az éghajlati célok átlépése további kockázatokat rejt
Az összes átbillenési kockázat hatékony megelőzéséhez a globális átlaghőmérséklet növekedését legfeljebb 1°C-ra kellene korlátozni.
A kutatók szerint nagyon fontosak a helyzet leírására használt narratívák. A környezetbarátabb közlekedés például nem egyszerűen az elektromos járművekre való átállásról szól, hanem a jobb tömegközlekedésről és a városok újratervezéséről, amelyek révén az emberek közelebb kerülnek a munkahelyekhez, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz.
(Forrás: theguardian.com)