A természetes és emberi eredetű légszennyező anyagok, vagyis az olyan aeroszolok, mint a korom, a kén-dioxid, vagy a sivatagi por, komoly kockázatot jelentenek az egészségükre nézve. Ugyankkor ezek légköri hűtő hatását nem szabad alábecsülni a kibocsátáscsökkentési tervekben. Az ipari forradalom óta az üvegházgázok mellett az aeroszolok kibocsátása is nőtt, az újabb kutatások szerint nélkülük akár 30–50%-kal is erősebb lehetne ma a globális felmelegedés.
Azonban a légköri por koncentrációja csökkenést mutat, a légszennyező anyagokat pedig az emberiségnek áll érdekében csökkentenie, mert halálos egészségügyi fenyegetést jelentenek mindannyiunk számára. Mivel a légszennyező anyagok légköri tartózkodási ideje rövid, ezért a csökkentéssel elmúló hűtő hatás is hamar érződni fog.
Az aeroszolok, melyek származhatnak természetes (például sivatagi por, tengeri só) vagy emberi tevékenységből fakadó forrásból (korom, kén-dioxid) összetett módon befolyásolják az éghajlatot
– írja cikkében Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.
Egy 2022-es Nature tanulmány szerint az aeroszolok összeségében hűtik a légkört, nélkülük akár 50%-kal is erősebb lenne a felmelegedés. Jelenlétük a légkörben azonban, és ezáltal hűtőhatásuk, nagyon rövid időtartamú. Ez azt jelenti, hogy amint abbahagyjuk az aeroszolok kibocsátását, megszűnik az éghajlatra gyakorolt hűtő hatásuk, miközben a kibocsátott üvegházhatású gázok tovább melegítik a bolygót.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák továbbá, hogy fontos lenne, hogy az egyes extrém események éghajlatváltozáshoz való hozzárendelésére irányuló kutatások során is figyelembe vegyék az aeroszolok hatását. A tudósok szerint a mérések pontosságát is növelni kell, hogy jobban vizsgálható legyen a jelenség.
Kapcsolódó bejegyzések
Gyorsabban nőhetnek a sarkvidéki fák a felmelegedés hatására
Egy tanulmány szerint a sarkvidéki erdők gyorsabban növekedhetnek a felmelegedés hatására, ezzel képesek lesznek ellensúlyozni a klímaváltozás hatásait.
A légszennyezéshez hasonlóan jobban meg kell érteni a légköri pormennyiség változásait előidéző tényezőket, ideértve a földhasználat, a talajtulajdonságok és a növénytakaró változásának relatív szerepét. Ezenkívül új megfigyelésekre és modellezésre van szükség például a nagy szélsebességet generáló meteorológiai folyamatok leírásához, melyek fokozhatják a légköri por felhalmozódását.
(Forrás: masfelfok.hu)