Rákkeltő anyagoktól és idegmérgektől tisztíthatják meg a volt szovjet laktanya területét.

Hamarosan megoldódhat Pest megye egyik legsúlyosabb vízvédelmi problémája, amelyet egy volt szovjet laktanya és egy vegyipari üzem szennyezése okozott Szentendrén – tudta meg a Greendex. Nemrég ugyanis a kármentesítési eljárás felgyorsításáról döntöttek, és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították az egykori szentendrei laktanya talajának megtisztítását. Az erről szóló kormányrendelet értelmében a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi eljárások kivételével a beruházás megvalósításához, a használatbavételhez és az üzemeltetéshez szükséges összes közigazgatási hatósági ügyet rövid időn belül el kell intézni.

A terület megtisztítása azért elengedhetetlen, mert a szentendrei volt szovjet laktanya és az egykori Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI) egyik részlege által okozott szennyezés néhány éven belül eléri a vízkiemelő kutakat, így számos környékbeli település ivóvízellátása kerülhet veszélybe. Pest megyében, a Duna jobb és bal partján ugyanis nincs tartalék vízbázis. A részben elszennyezett talajú szentendrei Regionális Déli Vízbázis biztosítja Szentendre, Pomáz, Budakalász és további tizenhárom település, együttesen több mint 90 ezer lakos ivóvízellátását. 

A Dera-pataktól északra lévő iparterületen és a volt szovjet laktanya területén feltárt talaj- és talajvízszennyezést egyrészt zsírtalanításhoz használt vegyi anyagok (ipari zsíroldók) okozhatták. Az eddigi mintavételekből arra lehet következtetni, hogy ez többnyire a volt katonai bázisról, a harckocsik karbantartása során juthatott a talajvízbe. A gondok másik fő okozója az lehet, hogy a PEVDI-ből az írószergyártás során fémfelületek galvanizálására használt anyagok kerültek a környezetbe. 

A helyzet súlyos, hiszen a talajba, illetve a talajvízbe szivárgó mérgek között van olyan, ami rákkeltő, és van, ami idegrendszert károsító vegyület. A rákkeltő és idegrendszert károsító mérgező anyagok (diklór, triklór, tetraklór-etilén, vinil-klorid) mennyisége miatt 1999-ben az egyik kútcsoport működését le is kellett állítani. Az egészségre különösen nagy kockázatot jelentő vinil-kloridból a legmagasabb koncentrációt 2010 márciusában mérték, ekkor az egyik figyelőkútban 282 mikrogramm/liter mennyiséget észleltek. Ez pedig nem csupán egy aprócska eltérés, hanem megdöbbentő mértékű szennyezés, hiszen a megengedett határérték 500-szorosa. 

Az ügyet is érintő kormányrendelet előzménye, hogy 2020 júniusában Budakalász, Pomáz és Szentendre polgármesterei közösen kérték a belügyminisztertől a Dera-pataktól északra lévő ipari övezet és a volt szovjet laktanya területének mielőbbi kármentesítését. Arra hívták fel a szaktárca figyelmét, hogy egy kormányzati megrendelésre készült szakértői anyag már 2018-ban jelezte, a veszélyes szennyezés 5 év alatt elérheti a víztermelő kutakat is.

A polgármesterek felhívásának és a térség 2022 őszén megválasztott országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter közbenjárásának köszönhetően tavaly decemberben megjelent a kármentesítésre kiírt közbeszerzési felhívás is. 

A feladat azonban nem egyszerű, hiszen egy korábbi becslés szerint a szentendrei Dózsa György úti ingatlanokon a szennyezés a talaj 7,5 méteres mélységéig terjed, több mint 240 ezer négyzetméteren. Az érintett területen és a környezetében feltárt talaj- és talajvíz-szennyezettség kármentesítésére vonatkozó beavatkozási terv is elkészült, hamarosan tehát elindulhat a kivitelezés. A kármentesítés nem kevés pénzbe kerül, de még mindig jobb, mintha az ellátást nyújtó infrastruktúrát egy teljesen új vízbázisra kellene átállítani, mert ez a korábbi felmérések szerint is nagyságrendileg 9 milliárd forintos költséggel járna. Minden szempontból célravezetőbb tehát a kármentesítés, amely csaknem 4 milliárd forintba kerül.