Kegyetlen aszály sújtja Spanyolországot, de Észak-Afrikában és Törökországban is egyre súlyosabb a helyzet. A szárazság már a növényállományok fejlődésére is hatással van, az érintett országokban vannak olyan területek, ahol szeptember óta alig esett az eső. Magyarországon egyelőre nem kell az aszálytól tartani – írja az agrarszektor.hu.
Spanyolországot általános aszály sújtja: az ország jelentős részén már hónapok óta nem hullott csapadék, és az előző hetekben tapasztalt magas hőmérsékletek csak tovább súlyosbították a helyzetet. A Spanyol Meteorológiai Szolgálat, az AEMET tájékoztatása szerint 2023 márciusa volt eddig a második legmelegebb március a 21. században, egyben az évszázad második legszárazabb hónapja – írta meg a FruitVeB. A víztartalékok a szokásos szint 50%-án állnak, és folyamatos csökkenést mutatnak, a leginkább érintett területek a Guadalquivir és a Guadiana vízgyűjtő területe, valamint Katalónia és a Baszkföld. Ráadásul az AEMET előrejelzése szerint rövid távon nem is várható javulás: a következő héten 35°C körüli csúcsokkal jelentkező hőhullámot várnak.
A mezőgazdasági kultúrák közül a jelenlegi aszály a gabonafélékre, napraforgóra, gyümölcsfákra és zöldségfélékre egyaránt hatással van, becslések szerint akár 4 milliárd eurót is elérheti az idei aszálykár. A helyzet olyan súlyos, hogy az előző héten különböző mezőgazdasági szervezetek vezetői találkoztak a kormánnyal Madridban azonnali intézkedések bevezetése érdekében. A kormány néhány azonnali intézkedés mellett az Európai Bizottsággal is tárgyalni fog a Közös Agrárpolitika szabályainak rugalmasabb alkalmazhatósága érdekében.
Esőcsináló repülőgépekkel az aszály ellen
Az idei év első negyedévében nem csak Spanyolországot, hanem a Maghreb-övezet nyugati részét is szárazság sújtja, és Törökországban is megkongatta a vészharangokat az Európai Bizottság COPERNICUS aszályfigyelő programja. Marokkó, Algéria és Tunézia növényállományainak fejlődését máris nagy mértékben befolyásolja a csapadékhiány: vannak olyan régiók, ahol szeptember óta alig esett eső. Törökországban az állományok fejlődése egy hetes fenológiai csúszásban van, ezért itt a meleg időjárás és a kevesebb csapadék egyelőre még nem okozott visszafordíthatatlan károkat, de a COPERNICUS erre a régióra is figyelmeztetést adott ki.
Mi várható Magyarországon?
Magyarországon egyelőre nem fenyeget aszályhelyzet, az OMSZ aszályindex információi szerint lokálisan tapasztalható csak kisebb mértékű, átmeneti vízhiány. A múlt héten csütörtök reggeltől a Dunántúl nyugati felére érkezett kiadós eső. A csapadékos időjárás pénteken is folytatódott, ekkor a Dunántúl északnyugati felén 15-50 mm esett. Szombattól sokfelé alakultak ki néhol jégesővel kísért heves záporok, zivatarok. Az elmúlt tíz nap csapadékmennyisége a Dunántúl északnyugati negyedén az 50 mm-t is meghaladta, de a Sopron térségében lehullott 80 mm körüli mennyiség több, mint ami ott a megelőző három hónapban összesen esett. A keleti tájakon kevesebb volt a csapadék, de az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak délen, délkeleten marad el az ilyenkor szokásos mennyiségtől, az ország nagy részén jelentősen meghaladja azt. A talaj felszín közeli része sokfelé sáros, csak Szeged és a Körösök mentén szárazabb. A középső és mélyebb talajrétegek vízellátottsága az ország túlnyomó részén eddig is jó volt, most Sopron környékén is sokat javult. A felső talajrétegben a tavaszi vetések számára csak Szeged, valamint Mezőtúr-Szeghalom-Mezőberény térségében hiányzik nedvesség.
(forrás: agrarszektor.hu)