Rendben van-e, ha rövid távon, most több szenet égetünk, de az energiahatékonysággal kapcsolatos erőfeszítések és az energia-függetlenedési törekvések fölerősödtek? Mikor érdemes a céges autóflottát villanyautósítani? Hasonló kérdésekről és a szektor magyar vonatkozású kilátásairól is beszélt Hidi János, a Cambridge Econometrics fenntartható pénzügyek vezetője a villanyautósok portálnak.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon minden tizedik új autó elektromos hajtáslánccal működik Hidi János a következőket felelte:
„Csak első hallásra meglepő ez az adat. Akkor is, ha a „konnektoros” hibrideket is ide számoljuk. De elfogadom, mert tudom, hogy ez a trend, és hogy Nyugat-Európában ennél az aránynál is előbbre járnak néhány évvel. Németországban már több mint egymillió villanyautó van az utakon, és hogy Franciaországban is gyorsul az átmenet, szóval mégsem olyan meglepő, hogy kis fáziskéséssel, de Magyarországon is ez zajlik. Az átállás gyorsabban történik meg, mint ahogy akár csak néhány éve is gondoltuk. Olyan számokat lehet látni a villanyautó eladásokban, amiket az elemzők öt évvel későbbre vártak. Ez nagyon gyors változást jelez, így az sem véletlen, hogy vannak olyan gyártók, akik azt is bejelentették már, hogy igazából hamarabb átállnak a tisztán villanyautó gyártásra, mint ahogy a szabályozás őket erre kötelezné.”
A Cambridge Econometrics (CE) néhány évvel ezelőtt azzal bukkant fel a magyar médiában, hogy think tankként a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú klíma stressz tesztjének elvégzéséhez adott szakmai segítséget. Majd, mint regionális tanácsadó cég, felmérését készített a villanyautó ipar térnyeréséről és buktatóiról, a koronavírus járvány utáni zöldenergiás gazdaságélénkítési szükségről, majd a szén-dioxid kereskedelem meglévő és várható nehézségeiről.
Hidi János szerint: „Kvantitatív adatelemzésen és gazdasági modellezésen alapulva trendeket rajzolunk fel, és valós szcenáriók várható hatásait jelezzük előre. Ez kézzelfogható információt jelent a döntéshozók számára – legyenek azok nemzetközi szervezetek, állami szervek vagy nagyvállalatok – egy-egy intézkedés hosszútávú hatásairól. Az energia, az éghajlatváltozás és a gazdasági készségek témakörében ma már minden mindennel összefügg!”
A ’90-es években nagy lendületet adott ennek a Kiotói Egyezmény, egy újabb nekilendülés jött a Párizsi Klímaegyezménnyel 2015-ben, de a nekibuzdulások után a téma kicsit mindig elcsendesedett. Benne van ebben az is, hogy a cselekvési rész sosem olyan látványos, mint egy-egy ceremoniális dokumentum-aláírás. Ezzel együtt is: egyre több bizonyíték halmozódik fel arról, hogy ezt a helyzetet mi okozzuk, és hogy katasztrofális kimenetele lesz, ha nem teszünk sokkal többet, sokkal gyorsabban
– tette hozzá a szakember.
A kérdésekre adott további válaszokat a villanyautósok portálon olvashatják el teljes egészében.