Számos állat vagy növény kerül eredeti hazájától távoli vidékre, ahol, ha számára kedvezőek a feltételek, vígan szaporodik, terjed, és kiszorítja az őshonos fajokat. Felborítja a nem ritkán sok millió éve kialakult ökológiai egyensúlyi állapotot is, ha invázióssá válik. Számos hazai példa van a hozzánk jutott inváziós fajokra, ilyen például a harlekinkatica, az ékszerteknős, a jelzőrák, a fehér akác, a parlagfű, az aranyvessző, a zöld vándorpoloska, a selyemkóró, hogy csak néhány közismertet említsünk. E fajok zöme véletlenül, míg egy részük szándékos behurcolással került ide – ez más országokkal is hasonlóan működik.
Egy nemzetközi kutatócsoport az Environmental Sciences Europe szakfolyóiratban számolt be arról a felmérésről, amelyben az inváziós fajok gazdasági hatásait összesítették az EU területén.
13 ezer (!!!) idegenhonos, inváziós hatású faj vetette meg a lábát az EU-ban eddig, ám csupán 259 esetében végeztek eddig számításokat a gazdasági hatásokról. A mostani számításokkal arra jutottak, hogy több mint ötszöröse lehet az általuk okozott kár ahhoz képest, amit eddig tudtunk, 26,64 milliárd eurós összegről van szó. Ez extra gyors intézkedések híján tovább nő a közeljövőben, 2040-re akár a 140 milliárdot is meghaladhatja.
A kutatók szerint csak szoros nemzetközi és globális összefogással lehet e károkon enyhíteni, s megakadályozni további fajok áttelepülését a világ egyes részei közt. Ehhez anyagi áldozatokra is szükség van, ám az EU támogatási rendszere képes lenne hatékonyan kezelni a kérdést. Az azonban bizonyos a szakemberek szerint, hogy csak közös és azonnali fellépéssel lehet enyhíteni a károkat és megelőzni a továbbiakat.
Hazánkban 412 inváziós fajt tartanak nyilván hivatalosan, azonban valószínűleg ennél több lehet, mivel a szomszédos országokban is magasabb a szám. A gazdasági kár hazánkban, főként a parlagfű miatt közel 500 millió dollárnak megfelelő összeg, a mezőgazdasági területeink közel kétharmadán felbukkant már e sokak számára kínzó növényfaj.
(Forrás: ng.24.hu)