Az orchideákról a legtöbb embernek egyrészt a kedvelt szobanövények, másrészt távoli tájak pompás virágai jutnak eszébe. Pedig Magyarországon is élnek orchideák, nem is kevés!

Fa helyett földön

A trópusokon szokványos fán lakó virágokkal szemben Európában csak földön élő orchideákat találunk. Magyarországon több mint 60 fajuk fordul elő, melyek mindegyike védett. Kosborféléknek is nevezzük őket. Néhány évente előkerülnek újonnan megjelent vagy akár korábban a tudomány számára sem ismert orchidefajok, azonban vannak olyanok is, melyek mára eltűntek hazánkból.

Szoros kötelékek

Az orchideák virágzásuk befejeztével elképesztően apró magvak ezreit érlelik. Ezeket a nagyon könnyű, sok levegőt tartalmazó magokat a szél messzire tudja szállítani (ellentétben mondjuk a dióval, mely számára persze ott vannak segítségként például a szajkók).

A stratégia tehát a milliónyi, könnyű, messzire szálló mag termelése. De milyen ára van ennek? Egy ilyen kis magba nem fér sok tartaléktápanyag. Így az orchideák csírázásához, fejlődéséhez más élőlények segítségére van szükség: a talajban élő gombákéra. Úgynevezett mikorrhiza-kapcsolat (gyökér-gomba-kapcsolat) jön létre, ami nélkülözhetetlen az orchidea fejlődéséhez, és esetenként a kifejlett növény életben maradásához is.

Hitegetés, utánzás és élősködés

A hazai orchideák között is hihetetlen változatosságot találunk, ami összefügg azzal, hogy mennyiféleképpen állnak kapcsolatban más élőlényekkel. Ha például a beporzási stratégiákat vesszük, a hétköznapi „Nektárt termelek, színes vagyok, szálljatok rám (és porozzatok be)!” mellett egészen extrém jelenségekkel is találkozhatunk.

A bangófajok például virágaik illatával és szőrözöttségével vadméhfajok nőstényeit utánozzák, így a hím vadméhek megpróbálnak párosodni velük, eközben be is porozzák őket.

A piros madársisak harangvirágokat utánoz, így a harangvirágok beporzói tévedésből a madársisak virágaira is rászállnak, és tudtukon kívül ezzel a polleneket is szállítják virágról virágra. Az orchidea részéről ebben az a trükk, hogy megspórolja a nektártermelést, az őt felkereső rovarok hoppon (éhen) maradnak, a munkát viszont elvégzik. És kik porozzák be hazánk orchideáit? Persze, részben a méhek, de rajtuk kívül a legyek, a lepkék, a cincérek, sőt a hangyák is!

A kosborfélék egy része önbeporzásra is képes, tehát képes magokat hozni akkor is, ha beporzó rovar nincs a láthatáron. Egyeseknek ki sem nyílnak a virágai!

Van olyan orchideánk is, amely még a fotoszintézissel sem vesződik: a madárfészekkosbor vagy madárfészek-békakonty tulajdonképpen parazita. Gombapartnerei segítségével a környező fáktól nyeri a számára szükséges anyagokat, így olyan árnyas erdei élőhelyen is nőhet, ahol a talajszinten rendkívül kevés a fény.

Hol élnek a hazai orchideák?

A kosborfélék egyáltalán nem csak érintetlen élőhelyeken élnek. Sőt! Felhagyott bányák területén, kubikgödrökben létrejövő nedves élőhelyeken, telepített nyárasokban, utak szegélyén vagy épp temetőkben sokukkal találkozhatunk. 

A legelők, kaszálók kifejezetten kedvelt élőhelyeik. Természetesen ott vannak az idős, holtfában gazdag erdőkben, a kiemelkedően értékes lápréteken, a karsztbokorerdőkben, a sztyeppréteken, a homokpusztákon és az ártéri erdőkben is.

Orchidealesre fel!

Ha szeretnél orchideákkal találkozni, keresd a változatos, természetközelibb élőhelyeket – vagy akár a fent említett felhagyott bányagödröket, kellő óvatossággal, és nézz körbe alaposan! Bár az orchideák nem gyakoriak, néhány fajuk igen sokfelé előfordul. Aki rendszeresen járja az erdőket, réteket és nedves élőhelyeket, előbb-utóbb rájuk talál. Ha találunk, ne szedjük le és ne ássuk ki őket, csak gyönyörködjünk bennük! Ha pedig különösen nagy számú vagy ritka orchideát találunk, érdemes értesítenünk a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot.

Képek: Pribéli Levente

Felhasznált irodalom, anyagok:

[1] Molnár V. A. (szerk.) (2011). Magyarország orchideáinak atlasza. Budapest, Kossuth Kiadó.

[2] Molnár V. A. – Csábi M. (2021). Magyarország orchideái. Debrecen, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék.

[3] Illyés Z. (2011). Az orchidea-típusú mikorrhiza – áttekintés a Magyarország Orchideáinak Atlasza című kötethez. Kitaibelia 16(1–2), 57–66.

Molnár V. A. (2021). Orchideák: a növényvilág csalói, drogdílerei és guminői. Bagolyvári Esték XXII., előadás. Elérhető: https://youtu.be/3bfCikCOkUE