Több éve Bécs vezeti globálisan a legélhetőbb városok listáját – a siker titka többek között a sok zöldterület, a lakosság bevonása a döntésekbe és a tömegközlekedés használatát ösztönző intézkedések. Magyarországon három budapesti kerület (I., V., XII.) végzett részben hasonló szempontok alapján a dobogón. A közlekedés emberléptékűvé tétele és az autózás kiváltása kulcsfontosságú: az lenne az ideális, ha minden, amire hétköznapjaink során szükségünk van, elérhető lenne egy 15 perces sétával vagy biciklizéssel.
2022-ben a top három legélhetőbb város a világon Bécs, Koppenhága és megosztva a 3. helyet Zürich és Calgary voltak. Magyarországon is végeztek hasonló rangsorolást: az egészségügyet, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatást és az ingázási mutatószámokat vették számításba.
2020-ban Budapest három kerülete került a dobogóra: az I., az V. és a XII. A fővárosi kerületeken kívül Eger és Veszprém került be a top 10-be, az agglomerációból pedig Budaörs és Szentendre jutott a legélhetőbb 20 város közé
– írta cikkében Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora a masfelfok.hu-n.
Már több nagyvárosban is kísérleteznek az elképzelés megvalósításával. 2016-ban Párizsban a Szajna-part egy zsúfolt útszakaszáról kitiltották az autókat. Parkolóhelyek szűntek meg, de bicikliutak születtek. Nőtt a zöldterületek aránya, városi kertészkedési projektek is létrejöttek. Kínában, Madridban is vannak kezdeményezések, Melbourne-ben pedig 20 perces negyedek kialakítása a cél.
Budapesten több városrész is „15 perces”, jó adottságokkal rendelkezik, ilyen például a Margit körút vagy a Bartók-negyed. Ez utóbbi terület az elmúlt időszakban élhető, 15 perces városrésszé fejlődött: autó nélkül, gyalogos közlekedéssel is elérhetők a mindennapi szükségletek és szolgáltatások. Sokféle üzlet, kulturális program, kávézó és étterem áll rendelkezésére a lakosoknak, ráadásul rekreációra is van lehetőség.
A 15 perces városokat sem tekinthetjük csodaszernek, amely egyedül és biztosan megoldást jelent az éghajlatváltozás okozta nehézségek kiküszöbölésére. Az elsődleges kritika a 15 perces város koncepciójával szemben, hogy nem minden városban megvalósítható az elmélet, hiszen az egyes városok különböző problémákkal küzdenek. A gondok nem univerzálisak, következésképp nem alkalmazható minden városra ugyanaz az ideális elképzelés.
A közlekedésből fakadó kibocsátások világszerte és Magyarországon is stabilan nőnek, ami hozzájárul korunk éghajlatváltozásához és a szélsőséges időjárási események fokozódásához. Érdemes volna felismernünk, hogy a 15 perces, emberléptékű városok megvalósítása elsősorban rólunk szól, és mellesleg örülhetünk neki, hogy környezet- és klímavédelmi célokat is szolgálhat.
(Forrás: masfelfok.hu)