Vadon élő orchideáink egyike lett az év vadvirága 2022-ben. Tízezernyi magját kilométerekre is elviheti a szél, az agár sisakoskosbor (Anacamptis morio) mégsem mindenütt gyakori növény. Hol és mikor találkozhatunk vele, és mit érdemes tudni róla?
Kapcsolódó bejegyzések
Már nyílik az év vadvirága
Az agár sisakoskosbort választották az év vadvirágának, a legkorábban nyíló és leggyakoribb orchideánkkal pedig már az ország számos pontján találkozhatunk.
Orchideák Magyarországon?
Az orchideákról a legtöbb embernek a boltokban kapható, trópusokat idéző hatalmas virágú növények jutnak eszébe, pedig a magyarul kosborféléknek is nevezett csoportnak (Orchideaceae) Magyarországon is több mint 70 faja él. Nálunk minden fajuk védett, vannak közöttük viszonylag elterjedtek, és olyanok is, amelyek hazánknak csak egy-egy pontján fordulnak elő. Méretben, színben, élőhelyben és beporzócsalogatási stratégiában egyaránt igen nagy változatosság jellemzi őket. Itthon csak talajlakó fajokkal találkozhatunk, a trópusokon azonban fán növő fajaik is élnek.
Az agár sisakoskosborról általában
Az agár sisakoskosbor magassága nagyjából 10 és 35 centiméter közé tehető, virágainak színe a fehértől a sötétbíborig változhat [1], legtöbbször az utóbbihoz áll közel. A hazai orchideák közül a leggyakoribbak közé tartozik. Elsősorban különféle nyílt, gyepi élőhelyeken jellemző. Legelőkön, kaszálókon, akár száraz, akár jobb vízellátottságú gyepekben, réteken is előfordul [1]. Hazai állományát a szakértők megközelítőleg egymillió egyedre becsülték [1].
Az idei év vadvirága áprilisban–májusban nyílik, tőlevélrózsái viszont már februártól láthatóak a talajfelszínen [2]. Az orchideákra jellemző, hogy egy tő több évig is elél, de az aktuális viszonyoktól függ, hogy mely években virágzik. Előfordulhat, hogy egy egyed akár évekig nem hoz virágot, inkább kivár, erőt gyűjt.
Az agár sikakoskosbor egyes helyeken – például a Vértes sziklagyepjeiben, sztyepprétjein és erdőszegélyeiben – együtt figyelhető meg a hasonló időben nyíló bíboros kosborral (Orchis purpurea) és a tarka kosborral (Neotinea tridentata). Van, ahol csak néhány egyede nő elszórtan, míg máshol tömeges is lehet.
Gombákra utalva
Az orchideákra, így az agár sisakoskosborra is jellemző, hogy a növény rendkívül szorosan együtt él bizonyos gombafajokkal. Ez a gyökér-gomba-, azaz mikorrhiza-kapcsolat különféle anyagok szállítását teszi lehetővé a gomba és az orchidea között [3]. A mikorrhiza-kapcsolat elengedhetetlen az orchidea fejlődésének korai szakaszában, és sok esetben a kifejlett növény további életében is lényeges. Azért is meghatározó, mert az orchideák hihetetlenül apró és könnyű magjai nem tartalmaznak elegendő forrást, tartalékot ahhoz, hogy az utód az új helyre kerülve életben tudjon maradni, megtelepedése után a gombák segítségére igen nagy szüksége van. A magok előbb leírt tulajdonságai viszont a szél általi terjedés (anemochoria) szempontjából igen előnyösek. A tokból távozó érett magok, mivel aprók és nagyon könnyűek, nagy távolságra is eljuthatnak. A növény óriási számú magot hoz, ezzel is kompenzálva azt, hogy utódainak igen nagy része kedvező feltételek hiányában elpusztul. Egyes növények, például a nősziromfajok (Iris spp.) szaporodási stratégiája teljesen más. Sokkal kevesebb, de bő tartalékkal ellátott magot hoznak, ez viszont nem fér össze a szél általi terjedéssel.
A hazai orchideák és az emberi tevékenység
Igen sok orchidea, köztük az agár sisakoskosbor is rendszeresen előfordul féltermészetes gyepekben és más antropogén (ember alkotta, másodlagos) élőhelyeken is. A kaszálással vagy legeltetéssel fenntartott gyepek mellett elhagyott bányák, rendszeresen nyírt útszegélyek vagy akár temetők is otthont nyújtanak e fajnak és más ritka élőlényeknek. Az emberi tevékenységek közül számos azonban kedvezőtlenül hat rájuk. Az agár sisakoskosbor élőhelyeit, így a faj egyedeit is veszélyeztető tényezők közé tartozik a gyepgazdálkodás intenzifikációja (a gyepek felülvetése, a műtrágyázás, a túl gyakran vagy rosszkor végzett kaszálás), élőhelyeinek beépítése, valamint a technikai sportok (terepmotorozás, quadozás) is.
Hátrányosan hat rá a ma zajló globális környezeti változások több eleme is. Példaként az éghajlatváltozással egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események hatásait vagy az idegenhonos, inváziós fajok terjedését említhetjük. A különböző hatások pedig nemcsak összeadódnak, hanem sokszor erősítik egymást. Mivel az orchideák mind beporzóik, mind gombapartnereik jelenlététől igen erősen függnek, az e csoportokat hátrányosan érintő változások az orchideák számára is gondokat okoznak. Bonyolult életmódjuk és az őket magába foglaló szoros egymásrautaltsági viszonyrendszer miatt az orchideák kiváló példái annak, hogy a természetvédelemben az igazán jó megoldás az élőhelyek és életközösségek egységben való védelme.
Felhasznált irodalom, anyagok:
[1] Molnár V. A. (szerk.) (2011). Magyarország orchideáinak atlasza. Budapest, Kossuth Kiadó.
[2] Molnár V. A. – Csábi M. (2021). Magyarország orchideái. Debrecen, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék.
[3] Illyés Z. (2011). Az orchidea-típusú mikorrhiza – áttekintés a Magyarország Orchideáinak Atlasza című kötethez. Kitaibelia 16(1–2), 57–66.
Molnár V. A. (2021). Orchideák: a növényvilág csalói, drogdílerei és guminői. Bagolyvári Esték XXII., előadás. Elérhető: https://youtu.be/3bfCikCOkUE
