A Hamvazószerdán kezdődő nagyböjt a hívőket önmérsékletre hívja, amikor elcsendesedünk a Húsvétot várva. A hazánkon átfúvó szelek viszont erről nem hallottak és sajnos akár súlyos baleseteket is képesek okozni.

Nem csoda, hogy a néphagyomány is beszél a „böjti szelekről”, hogy ezek bizony nem tréfálnak: elképesztő sebességgel robognak át a Kárpát-medencén, semmit nem kímélve. Metsző hideggel az embert bántják, de nem restek kiszárítani és felkapni a termőtalaj legfelsőbb rétegeit, és olyan porvihart kavarni, ami a legutóbbi tragikus kimenetelű tömegbalesethez is vezetett.

Nem újkeletű dolog az, hogy márciusban és áprilisban hiába van már ereje a napnak, a nagykabátot még nem tehetjük el. Ennek egyik oka, hogy eltolódtak az évszakaink és jóformán októberben is nyár van, Karácsonykor meg elmarad hó. De nem kell félnünk, utóbbi bizony jön, csak nem riktán márciusban, vagy akár április elején. Az egyik évben az a furcsa élménye lehetett a hazai vadászoknak, hogy az április 15-i őzbak vadászati idényt is még a hófoltos tájon kezdhették meg.

A böjti szelek egyébként valóban menetrend szerint érkeznek hazánkba, de azt nem mondhatjuk, hogy nincs rájuk hatással a klímaváltozás. Átlagsebességük ugyanis az évtizedek során némiképp csökkent, de még mindig komoly bajokat tudnak okozni. Egyrészt valóban veszélyes, amikor van egy-egy porátfúvás a gyorsforgalmi utakon, hiszen a látásviszonyok lecsökkennek és az autókat a hirtelen széllökésekben is nehezebb egyenesben tartani, a „vitorlaként” működő kamionokról nem is beszélve! Másrészt hazánk egyébként is kiszáradó földjein az értékes termőtalajt sem kíméli a szél és képes kilométerekkel arrébb „szállítani” azt…

Kapcsolódó bejegyzések

Tényleg madárgyilkos a szélerőmű?

Igazán nagy gond ősszel és tavasszal van, madárvonuláskor.