Sosem volt mĂ©g akkora szĂŒksĂ©g a megĂșjulĂł energiaforrĂĄsokra, mint manapsĂĄg, amikor a vĂĄlsĂĄg elsĆsorban az energiaszektort Ă©rinti. A csalĂĄdok tĂ©li rezsiszĂĄmlĂĄi most hirtelen nagyot nĆnek, Ă©s mindenki azt nĂ©zi, hol spĂłrolhat. MĂ©g orszĂĄgos szinten is.
Az sem vĂ©letlen, hogy az elmĂșlt Ă©vtizedekben rohamosan fejlĆdött a szĂ©l- Ă©s a napenergia minĂ©l jobb hatĂĄsfokĂș kihasznĂĄlĂĄsĂĄnak technolĂłgiĂĄja. EurĂłpa Ă©s az EgyesĂŒlt Ăllamok egyes vidĂ©kein mĂĄr akkora szĂ©lerĆmƱparkok vannak, hogy komplett vĂĄrosokat lĂĄtnak el. Ehhez azonban egy egĂ©sz âerdĆnyiâ lapĂĄtsor kell, ami mĂĄr nem veszĂ©lytelen.
Persze nem rĂĄnk, emberekre nĂ©zve. Ăs most nem is arrĂłl van szĂł, mennyire rombolja a tĂĄj lĂĄtvĂĄnyĂĄt, amikor tucatjĂĄval merednek az Ă©g felĂ© a fehĂ©r malmok. Az igazĂĄn nagy gond Ćsszel Ă©s tavasszal van, madĂĄrvonulĂĄskor.
Ilyenkor ugyanis a többnyire a csillagok ĂĄllĂĄsĂĄbĂłl tĂĄjĂ©kozĂłdĂł madarak ĂștjĂĄba kerĂŒlnek a kĂ©retlen erĆmƱparkok, rĂĄadĂĄsul a villĂłdzĂł fĂ©nyeik szintĂ©n összezavarhatjĂĄk a ânyaralniâ indulĂł madarakat.
Hogy mekkora a pusztĂtĂĄs, azt jĂłl szemlĂ©lteti, hogy Ăszak-AmerikĂĄban Ă©vente több milliĂł madĂĄr esik ĂĄldozatul a lapĂĄtoknak. MĂĄra â ahogy a legĂșjabb podcastban is szĂł volt errĆl â szinte elkĂ©pzelhetetlen szĂ©lerĆmƱvet lĂ©tesĂteni az MME (a Magyar MadĂĄrtani Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi EgyesĂŒlet) munkatĂĄrsainak bevonĂĄsa nĂ©lkĂŒl. Ăgy viszont a hasznĂĄlhatĂł terĂŒletek szĂĄma lecsökken, tehĂĄt nehezen tudnĂĄnk a kiesĆ energiĂĄt az amĂșgy sem szeles vidĂ©keinkkel pĂłtolni.