TĂ©nyleg madĂĄrgyilkos a szĂ©lerƑmƱ?

TĂ©nyleg madĂĄrgyilkos a szĂ©lerƑmƱ?
TĂ©nyleg madĂĄrgyilkos a szĂ©lerƑmƱ?

Sosem volt mĂ©g akkora szĂŒksĂ©g a megĂșjulĂł energiaforrĂĄsokra, mint manapsĂĄg, amikor a vĂĄlsĂĄg elsƑsorban az energiaszektort Ă©rinti. A csalĂĄdok tĂ©li rezsiszĂĄmlĂĄi most hirtelen nagyot nƑnek, Ă©s mindenki azt nĂ©zi, hol spĂłrolhat. MĂ©g orszĂĄgos szinten is.

Az sem vĂ©letlen, hogy az elmĂșlt Ă©vtizedekben rohamosan fejlƑdött a szĂ©l- Ă©s a napenergia minĂ©l jobb hatĂĄsfokĂș kihasznĂĄlĂĄsĂĄnak technolĂłgiĂĄja. EurĂłpa Ă©s az EgyesĂŒlt Államok egyes vidĂ©kein mĂĄr akkora szĂ©lerƑmƱparkok vannak, hogy komplett vĂĄrosokat lĂĄtnak el. Ehhez azonban egy egĂ©sz „erdƑnyi” lapĂĄtsor kell, ami mĂĄr nem veszĂ©lytelen.

Persze nem rĂĄnk, emberekre nĂ©zve. És most nem is arrĂłl van szĂł, mennyire rombolja a tĂĄj lĂĄtvĂĄnyĂĄt, amikor tucatjĂĄval merednek az Ă©g felĂ© a fehĂ©r malmok. Az igazĂĄn nagy gond Ƒsszel Ă©s tavasszal van, madĂĄrvonulĂĄskor.

Ilyenkor ugyanis a többnyire a csillagok ĂĄllĂĄsĂĄbĂłl tĂĄjĂ©kozĂłdĂł madarak ĂștjĂĄba kerĂŒlnek a kĂ©retlen erƑmƱparkok, rĂĄadĂĄsul a villĂłdzĂł fĂ©nyeik szintĂ©n összezavarhatjĂĄk a „nyaralni” indulĂł madarakat.

Hogy mekkora a pusztĂ­tĂĄs, azt jĂłl szemlĂ©lteti, hogy Észak-AmerikĂĄban Ă©vente több milliĂł madĂĄr esik ĂĄldozatul a lapĂĄtoknak. MĂĄra – ahogy a legĂșjabb podcastban is szĂł volt errƑl – szinte elkĂ©pzelhetetlen szĂ©lerƑmƱvet lĂ©tesĂ­teni az MME (a Magyar MadĂĄrtani Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi EgyesĂŒlet) munkatĂĄrsainak bevonĂĄsa nĂ©lkĂŒl. Így viszont a hasznĂĄlhatĂł terĂŒletek szĂĄma lecsökken, tehĂĄt nehezen tudnĂĄnk a kiesƑ energiĂĄt az amĂșgy sem szeles vidĂ©keinkkel pĂłtolni.

search icon