Sok feldolgozott élelmiszer – különösen az erősen feldolgozottak, mint a csomagolt snackek, fagyasztott ételek és cukros italok – negatív következményekkel járnak mind a környezetre, mind az egészségünkre nézve. Az ilyen termékek általában műanyag csomagolásban kerülnek forgalomba, amelyek végül a hulladéklerakókba és a vízfolyásokba kerülnek. Ahogy egy élelmiszert feldolgoznak, az tápanyagok nagy részét is elveszíti, így pazarolja ezt az energiát, és kevésbé tápláló terméket eredményez. A feldolgozott élelmiszerek általában több sót, cukrot és telített zsírt is tartalmaznak, mint a teljes értékű élelmiszerek, valamint adalékanyagokat és tartósítószereket, hogy meghosszabbítsák az eltarthatósági idejüket és megőrizzék az ízüket.

Az Ecowatch összegyűjtött néhány reális módszert arra, hogyan csökkenthetjük a feldolgozott élelmiszerek mennyiségét a mindennapjainkban.

Kapcsolódó bejegyzések

Több tudatosságra van szükség, hogy ne legyen ugyanolyan magas az ételpazarlás, mint a járvány előtt

Egy a WRAP által közzétett új felmérés szerint azonban az élelmiszerpazarlás ismét a járvány előtti szintre emelkedett, mivel sokan felhagytak a főzési szokásokkal, és inkább étteremben esznek, vagy elviteles ételeket rendelnek.

1. Cseréljük ki a finomított gabonákat teljes kiőrlésű gabonákra! A finomított gabonatermékek – mint a fehér tészta, a rizs és a kenyér – a feldolgozás során elveszik a legtöbb vitamint és ásványi anyagot, így sokkal kevésbé tápláló termék marad utánuk. A teljes értékű, finomítatlan gabonafélék azonban magasabb rost-, vitamin-, ásványi anyag-, antioxidáns- és fehérjetartalommal rendelkeznek, hosszabb ideig tartanak jóllakottan, és bizonyítottan csökkentik a különböző betegségek, köztük a stroke, a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
2. Igyunk több vizet! A cukros italok általában nagyon kalóriadúsak, de nagyon kevés tápanyagot tartalmaznak. Az üdítőitalok gyakran egyszer használatos palackokban is kaphatók, hozzájárulva ezzel a naponta keletkező hatalmas mennyiségű műanyaghulladékhoz. Néha persze megkívánhatunk egy sportitalt vagy egy doboz üdítőt, de a napi szokásról való lemondás viszonylag egyszerű módja annak, hogy csökkentsük a magasan feldolgozott termékek mennyiségét az étrendben.
3. Vásároljunk többször, kevesebbet! Ha gyakran jársz élelmiszerboltba, próbáljuk meg néhány naponta csak a szükséges dolgokat bevásárolni, így friss gyümölcsöket és zöldségeket vásárolhat anélkül, hogy aggódnunk kellene, hogy megromlanak. Ha ez nem megoldható, a friss zöldségeket le is fagyaszthatjuk.
4. Készítsünk saját egészséges rágcsálnivalókat! Nem kell lemondanunk ám minden olyan ételről, amit szeretünk! Helyettesíthetjük a feldolgozott élelmiszereket házi készítésű konyhai alapanyagokkal és a kedvenc rágcsálnivalóinkkal. Lehet az saját készítésű zöldség chips, keksz, pattogatott kukorica, müzliszelet vagy diákcsemege, egészségesebbek, tápanyagokban gazdagabbak és tartósítószermentesek lesznek. Az elkészült finomságok újrafelhasználható zacskókba vagy dobozokba csomagolva útközben is ugyanolyan kényelmesen elférnek, mint a boltban vásárolt alternatívák.
5. Adjunk több friss élelmiszert az étkezésekhez! Adjunk néhány egyszerű gyümölcsöt és zöldséget az ételekhez az extra tápanyagokért: spenótot a tojásba vagy a reggeli burgonyába, terjedelmesebb zöldségeket a ragukba vagy a taco töltelékbe (sárgarépa, brokkoli, karfiol stb.), és szeletelt gyümölcsöt a reggeli zabhoz. Ezek a friss élelmiszerek több helyet foglalnak el az étkezésben, és helyettesítik a finomított gabonaféléket vagy más, kevésbé egészséges összetevőket.
6. A címkék segítenek. Vásárláskor mindenképp olvassuk el a címkéket: az első három összetevő már mutatja, miből áll a termék nagy része. A só, nátrium és telített zsír elég jól jelzi, hogy a termék erősen feldolgozott és nem túl egészséges, bármilyen bonyolult nevet is viseljen. A hidrogénezett olajok (más néven transzzsírok) és a finomított gabonafélék általában szintén piros zászlót jelentenek. Mindenképpen ellenőrizzük az adagok méretét is; a napi értékek és a kalóriák száma alacsonynak tűnhet, de az adagok mérete megtévesztően kicsi lehet.
7. A reklámok már kevésbé segítenek. A címkék ellenőrzésekor, óvakodjunk a csomagoláson található hamis vagy félrevezető állításoktól. Ha gabonafélékről van szó, ne hagyjuk, hogy az olyan kifejezések, mint a „multigrain” vagy a „teljes kiőrlésű gabonából készült” megtévesszen; kétféle gabona (esetleg finomított gabona) még mindig „multinak” számít, és lehet, hogy nagyon kevés teljes kiőrlésű gabonát kevernek bele. Az „alacsony zsírtartalmú”, „alacsony szénhidráttartalmú” és „alacsony kalóriatartalmú” élelmiszerek még mindig lehetnek erősen feldolgozottak és tartalmazhatnak más egészségtelen összetevőket (például cukrot), hogy kompenzálják ezt. A „gluténmentes” és a „bio” sem feltétlenül jelenti azt, hogy a termék egészséges (a biocukor attól még cukor).
8. Főzzünk otthon! Az otthoni főzés és étkezés az egyik legjobb módja a feldolgozott élelmiszerek elkerülésének – de a napi három étkezés elkészítése nem mindig reális, és a gyorséttermi vagy előre elkészített ételek csábítóak lehetnek, ha kevés az időnk. Készíthetünk előre olyan alapanyagokat, amelyeket a hét folyamán az étkezésekhez keverhetők, például barna rizst, sült zöldségeket, házi tésztaszószokat és gyümölcssalátát. Ha több adagot főzünk kedvenc ételünkből, lefagyasztva hetekig eltarthatóak és jó alternatívái a gyorsételeknek.
9. Lépésről lépésre változtassunk! Ne vezessünk be egyszerre nagyobb változtatásokat az étrendben. Ha a hét folyamán jelentős mennyiségű feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, ahelyett, hogy teljesen elhagynánk mindent, próbáljuk meg fokozatosan módosítani az étrendegyes aspektusait. Kezdhetjük például azzal, hogy a cukros gabonapelyhet a hét néhány napján zabpehelyre cseréljük. Kislépesek bevezetésével elkerülhetjük a nagyobb kudarcokat, ami a változás gátja lehet.

(fotó: pexels – Ella Olsson)

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!