A világ vezetői, akik Egyiptomban az ENSZ éghajlat-változási tárgyalásaira gyűlnek össze, most cselekvésre kényszerülnek. A Cop27 lesz az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének, a 2015-ös párizsi megállapodás alapszerződésének 27. konferenciája. Míg a tavalyi Cop26 a világ 120 vezetőjének és mintegy 40 000 küldöttjének részvételével nagyobb figyelmet kapott, addig az idei konferencián kevesebb kulcsfontosságú döntést kell meghozni.
A konferencia azonban nem kevésbé fontos. 2030-ig a világnak a 2010-es szinthez képest körülbelül felére kell csökkentenie a kibocsátást ahhoz, hogy elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit, és ez azt jelenti, hogy minden Cop létfontosságú.
Idén az országok célja az, hogy előrelépést érjenek el az éghajlatváltozás kárainak finanszírozásában, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében
írja cikkében Fiona Harvey, a The Guardian Környezetvédelmi szerkesztője.
Az első kísérlet arra, hogy az UNFCCC határozatát tettekre váltsák, az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv volt, amely minden egyes fejlett ország számára kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg, és 2012-ig a globális üvegházhatású gázok összességében 5%-os csökkentését írta elő. A fejlődő országok, köztük Kína, azonban növelhették kibocsátásaikat. A jegyzőkönyv azonnal bajba került, amikor az USA a kongresszus ellenállása miatt nem tudta ratifikálni azt.
A 2009-es koppenhágai konferencián a fejlődő országoknak azt ígérték, hogy 2020-tól évente legalább 100 milliárd dollárt kapnak az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásból az állami és a magánszektor forrásaiból, hogy segítsék őket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a szélsőséges időjárás hatásainak kezelésében.
A 2015 decemberében egy mérföldkőnek számító csúcstalálkozón a fejlett és fejlődő országok megállapodtak az üvegházhatású gázok korlátozásában annak érdekében, hogy a meghatározott hőmérsékleti határértékeken belül maradjanak. A párizsi megállapodás fő célja, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok alatt korlátozzák, miközben folytatják az erőfeszítéseket, hogy az alacsonyabb, biztonságosabb 1,5 Celsius-fokos küszöbérték alatt maradjanak. Az országok nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások formájában célokat tűztek ki arra, hogy e határértékeken belül maradjanak.
Kapcsolódó bejegyzések
Glasgow-nak neveznek el egy gleccsert a klímakonferencia jelképére
Nagy-Britannia Glasgow-i gleccsernek nevez el egy vékonyodó antarktiszi jégtömböt, hogy ezzel is jelképezze a skót városban vasárnap kezdődő Cop26 klímakonferencia világra gyakorolt óriási hatásait.
A 26. Koppenhágai konferencián kiderült, hogy 2019-ben mintegy 80 milliárd dollárt biztosítottak, és a 100 milliárd dolláros célt csak 2023-ban fogják elérni. Ezek a kérdések, valamint a veszteségek és a kárenyhítés kérdése a most következő Cop27 konferencián is téma lesz.
(forrás: theguardian.com)