Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által készített számítógépes modellezés szerint a Douglas-fenyőket valószínűleg jobban megterheli majd a szárazabb levegő, mint a kevesebb eső. A kutatás azért fontos, mert a Douglas-fenyők széles körben elterjedtek a Csendes-óceán északnyugati részén, ökológiai, kulturális és gazdasági jelentőséggel bíró ikonikus faj, és annak megismerése, hogy a fák hogyan reagálnak a szárazságra, döntő fontosságú az erdők változó éghajlatra való érzékenységének megértéséhez.
A Douglas-fenyők elterjedési területe Brit Kolumbia északi részétől Közép-Kaliforniáig terjed, és magában foglalja a Sziklás-hegységet és Mexikó északkeleti részét is. Oregonban a Douglas-fenyők különböző vegyes tűlevelű és keményfás erdőkben találhatóak, és igen hatalmasra nőhetnek.
Az amerikai őslakosok hagyományosan a Douglas-fenyő fáját tüzelőanyagként és szerszámként, gyantákát tömítőanyagként, számos részét pedig gyógyászati célokra használták
– írja cikkében az Oregon State University.
A Douglas-fenyők, más növényekhez hasonlóan, a fotoszintézis során a napfény, a szén-dioxid és a víz felhasználásával táplálékot állítanak elő maguknak. A folyamat során a levegőből CO2-t, egy üvegházhatású gázt vonnak el, oxigént szabadítanak fel, és a szén hosszú távú tárolását eredményezik a fában és a gyökerekben.
A tudósok azt mondják, hogy csak részben értik, hogy mi szabályozza a szénmegkötést és a vízáramlást. A kutatásban egyik résztvevő doktoranduszhallgató hozzátette, hogy a talajnedvesség hiánya jelentős vízstresszt okozhat az erdőkben, de a száraz légkör és a csapadékhiány erősen összekapcsolódik, ami megnehezíti független hatásuk megkülönböztetését.
Kapcsolódó bejegyzések
A mamutfenyőknek szükségük van a tűzre a megújuláshoz
A tűz az óriás mamutfenyőknek még hasznára is válhat. Segítheti megújulásukat és letakarítja az erdő talaját, mely idővel súlyosabb tüzek kiindulópontja lehetne.
A kutatás megállapította, hogy a tavaszi és nyári csapadék csökkenése nem volt nagy hatással a Douglas-fenyők vízstresszére, mivel a talajprofil mélyén továbbra is bőséges maradt a nedvesség. Ez azt mutatta, hogy a jövőbeni klímaváltozás esetén a csökkent csapadékmennyiség hatása minimális lehet, mert a felszín alatti víz elérhetőségétől függ a fák egészsége.
(Forrás: today.oregonstate.edu)