Az igen különleges, kizárólag trópusi vidékeken előforduló életközösségek folyamatosan szorulnak vissza az emberi tevékenység nyomán, egy friss kutatás szerint pedig a nagymértékű műanyagszennyezés is fenyegeti őket.

A folyók által a tengerekbe, óceánokba hordott műanyagszemét nagy része a partvidék mentén elakad, egyes partvidéki térségek azonban több szemetet ejtenek csapdába, mint mások. A kutatók megállapításai szerint a legnagyobb veszélyben a mangrovék vannak, hiszen ezek 54%-ka 20 kilométeres távolságban van olyan folyótól, amely évente több mint egy tonna műanyagszemetet juttat az óceánba.

A mangrovék érintettségének fő oka, hogy mangrove erdők csak ott tudnak létrejönni, ahol édesvíz keveredik a tengervízzel. Az így létrejövő alacsonyabb sótartalmú brakkvíz jelenti az ideális élőhelyet a különleges flóra számára.

A Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a délkelet-ázsiai mangrovékat fenyegeti leginkább a műanyagszennyezettség, ez pedig arra is rámutat, hogy ebben a térségben a hulladékkezelés nagyon komoly problémát jelent. A korábbi vizsgálatok szerint Délkelet-Ázsia folyóin keresztül jut az óceánokba a műanyagszennyeződés 86%-ka.

Pedig az itt élő embereknek is fontos, hogy a mangrove erdők fennmaradjanak, ugyanis 75%-kal csökkentik a partra verődő hullámok energiáját. Az általuk szegélyezett szigetek bizonyos fokig védettséget élveznek a nagyobb viharok és tornádók ellen.

A Phys.org-on megjelent beszámoló szerint a műanyagszennyezésnek a korallzátonyok vannak a legkevésbé kitéve, csupán 17%-uk van nagyon szennyezett folyók 20 kilométeres közelségében, de ezek jelentős része szintén a délkelet-ázsiai régióban található.

(MTI)