A Cambridge Econometrics friss kutatása szerint Európa sok milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított kiadásait, ha fokozná az energetikai felújításokat, és a hőellátás villamosítására fókuszálna.
Az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány (ECF) megbízásából készített kutatásról a napi.hu számolt be. Mint írják, egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelentene, ha 2050-re Európa áttérne a zéró kibocsátású lakások építésére. A Cambridge Econometrics megállapításai szerint ezzel csökkenteni lehetne a lakástulajok fűtési költségeit, valamint jelentős haszonnal járna az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok számára is.
Kapcsolódó bejegyzések
Az épületek szigetelése nélkül a klímacélok aligha lesznek elérhetők
A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk, így az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek.
Sőt, a tanulmány szerint az energiahatékonysági intézkedések hosszú távon nemcsak Európában, de Magyarországon is számos kedvező hatással járnának. A fűtési technológiák megváltoztatása csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, ezzel Európa minimalizálhatja függőségét a blokkon kívüli nyersanyagoktól, elsősorban az orosz gáztól. Mint írják, a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, ehhez viszont állami támogatás kell.
A kutatócég a következőkre is felhívta a figyelmet:
- Az energetikai felújítások növelésével és a hőellátás villamosításával Európa 2030-ig 15 milliárd euróval, 2050-ig pedig 43 milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított éves kiadásait.
- Az kibocsátásmentes lakóépületekre áttérés növelné a gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatást, hiszen a munkahelyek száma 2050-ig mintegy 1,2 millióval növekedne, elsősorban az építőiparban és az energiaszektorban.
- Az átállás 2030-2050 között önmagában 0,7-1 százalékkal növelhetné az európai GDP-t.
- Az átalakítás hozzájárulna a szén-dioxid-mentes lakossági fűtéshez, ami az egész kontinensen javítaná a városok levegőminőségét.
- A megújuló energia csak addig drágább, mint a fosszilis, amíg elegendően nem kezdik el használni. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a széles körű elterjedéshez viszont állami támogatás szükséges.
Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezető igazgatója szerint az eredményeik alátámasztják, hogy a legjobb megközelítés az energiafogyasztás csökkenéséhez vezető hatékonyságnövelés. Ez már csak azért is lényeges, mert jelenleg az EU energiafogyasztásának 40%-áért az épületek felelősek, és ez a szám azonnali intézkedések nélkül valószínűleg tovább fog nőni. A végső energiafogyasztásból a háztartások részesedése Magyarországon 2020-ban 34% volt, az EU-s átlag viszont 28%, vagyis az európai lakóingatlan-állomány korszerűbb, mint a magyar.