Úgy tűnik, hogy a nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser gyors visszahúzódását más folyamatok mozgatják az úszó jégtakaró alatt, mint ahogyan azt a kutatók korábban értelmezték. A jégnek az óceánba való belépési helyéről származó új megfigyelések azt mutatják, hogy míg a jégtakaró nagy része alatt a vártnál gyengébb az olvadás, a repedésekben és hasadékokban sokkal gyorsabb az olvadás. Az elfojtott olvadás ellenére a gleccser továbbra is visszahúzódik.
Ezek az eredmények fontos előrelépést jelentenek a gleccser tengerszint-emelkedéshez való hozzájárulásának megértésében. A Nature folyóiratban megjelent két tanulmány világosabb képet ad a Nagy-Britannia nagyságú gleccser alatt zajló változásokról, amely az Antarktisz egyik leggyorsabban változó jég-óceán rendszere. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az olvadás fokozódott az úszó jégtakaró alatt, az olvadás jelenlegi üteme lassabb, mint ahogy azt jelenleg számos számítógépes modell becsüli.
A jégtakaró alja és az alatta lévő óceán közötti frissebb vízréteg lassítja az olvadás ütemét a jégtakaró lapos részein. A szerzőket azonban meglepte, hogy az olvadás lépcsőzetes domborzatot alakított ki a jégtábla alján. Ezeken a területeken, valamint a jégen található repedésekben gyors olvadás zajlik
– írja oldalán a British Antarctic Survey.
A Thwaites-gleccser az egyik leggyorsabban változó gleccser az Antarktiszon: a talajzóna – az a pont, ahol a tengerfenékkel találkozik – az 1990-es évek vége óta 14 km-t húzódott vissza. A jégtakaró nagy része a tengerszint alatt van, és gyors, visszafordíthatatlan jégveszteségnek van kitéve, ami évszázadokon belül több mint fél méterrel emelheti a globális tengerszintet.
Dr. Peter Davis, a British Antarctic Survey munkatársa 2019 végén egy 600 méter mély fúráson keresztül óceáni méréseket végzett, amelyet a forróvizes fúrással hoztak létre. Ezeket a méréseket összehasonlították az olvadási sebesség megfigyeléseivel, amelyeket öt másik helyszínen végeztek a jégtakaró alatt. Kilenc hónap alatt az óceán az alapvonal közelében melegebb és sósabb lett, de a jégalapnál az olvadás mértéke átlagosan 2-5 métert tett ki évente. Ez kevesebb, mint a korábban modellezett érték.
Kapcsolódó bejegyzések
A jégtáblák olvadása nemcsak a tengerek emelkedését hozza magával
Az Arktisz az elmúlt 20 évben a téli tengeri jég térfogatának egyharmadát veszítette el, ami főleg a vastag, többéves jég eltűnését jelentette.
Tehát, bár a jégtakaró alja mentén a függőleges olvadás a vártnál kisebb volt, a lejtős jég mentén, ezekben a repedésekben és teraszokban az olvadás sokkal nagyobb, és jelentős tényező lehet a Thwaites-gleccser jégveszteségében, különösen, mivel a jégtakarón jelentős hasadékok haladnak előre, amelyek a jégtakaró összeomlásának elsődleges kiváltó okává válhatnak.
(Forrás: bas.ac.uk)