Az olvadĂł jĂ©g egyik legjelentĹ‘sebb következmĂ©nye a globális tengerszint emelkedĂ©se. Az Ăşjabb eredmĂ©nyek szerint jelentĹ‘sebb, illetve gyorsabb tengerszint-emelkedĂ©s következhet be a grönlandi Ă©s antarktiszi olvadás miatt, mint ahogyan korábban becsĂĽltĂ©k, Ăgy part menti terĂĽletek tűnhetnek el, aminek következtĂ©ben akár több milliĂł embernek kell Ăşj helyre telepĂĽlnie.
Az ipari forradalom elĹ‘tti szinthez kĂ©pest akár már 1,8 fokos globális melegedĂ©s esetĂ©n is visszafordĂthatatlan emelkedĂ©s indulhat el. Nem csak a tengerszint emelkedĂ©se, vagy az arktikus nyári tengeri jĂ©g elvesztĂ©se az egyetlen jele a krioszfĂ©ra fokozatos összeomlásának. IdĂ©n márciusban az Antarktisz keleti rĂ©szĂ©n a normálisnál 40 fokkal magasabb hĹ‘mĂ©rsĂ©kletet mĂ©rtek. A szokatlan meleg, az olvadĂ©kvĂz Ă©s az amĂşgy is kevesebb hĂł egyaránt hozzájárult a 2022 jĂşliusában, a Dolomitokban törtĂ©nt katasztrofális gleccseromláshoz, amely több ember Ă©letĂ©t követelte.
Az olvadĂł jĂ©gnek számos hatása van, ilyen pĂ©ldául a tengerszint-emelkedĂ©s mellett a vĂzhiány vagy Ă©ppen az áradások kialakulása, a lavinák vagy vegetáciĂłtĂĽzek pusztĂtása, továbbá egyes extrĂ©m idĹ‘járási esemĂ©nyek bekövetkezte is
– Ărja cikkĂ©ben Kis Anna meteorolĂłgus, az ELTE MeteorolĂłgiai TanszĂ©kĂ©nek tudományos munkatársa
Ráadásul egy ördögi kör is kialakulhat az olvadás által: a sötĂ©tebb felszĂn (az Ăłceán sötĂ©tebb mint a jĂ©g) több hĹ‘t nyel el, Ă©s az Ăłceán melegedĂ©se is felgyorsĂtja a tengeri jĂ©g vesztesĂ©get. Az Arktisz az elmĂşlt 20 Ă©vben a tĂ©li tengeri jĂ©g tĂ©rfogatának egyharmadát veszĂtette el, ami fĹ‘leg a vastag, többĂ©ves jĂ©g eltűnĂ©sĂ©t jelentette. Ezt vĂ©konyabb, szezonális jĂ©g helyettesĂti, ami viszont teljesen elolvad a nyár folyamán.
Ha a magasabb hĹ‘mĂ©rsĂ©klet miatt gyorsabban kezd olvadni a jĂ©gtábla, akkor azt Ă©vezredekig nem tudjuk megállĂtani vagy visszafordĂtani, mĂ©g akkor sem, ha a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet stabilizálĂłdik egyszer vagy elkezd csökkenni a szĂ©n-dioxid kivonĂł (CDR) mĂłdszerek majdani alkalmazásával. Egy jĂ©gtábla kialakulása tĂzezer Ă©vekbe telhet, de a csökkenĂ©sĂ©nek ĂĽteme ennĂ©l nagyságrendekkel kisebb. A jelenlegi hĹ‘mĂ©rsĂ©klet-emelkedĂ©s mellett tovább fognak csökkenni a gleccserek, a kisebbek teljesen eltűnhetnek. TĂ©len kevesebb a hĂł, azaz kevĂ©sbĂ© tudnak nĹ‘ni, nyáron viszont több a vesztesĂ©g a meleg miatti fokozott olvadásbĂłl adĂłdĂłan.
Mivel az Arktikus terĂĽletek a globális átlagnál nagyobb mĂ©rtĂ©kben melegszenek, kĂĽlönösen sebezhetĹ‘ a permafroszt is Ă©s az olvadás következĂ©ben csökkenĹ‘ albedĂł tovább erĹ‘sĂti a melegedĂ©st, amely aztán további ĂĽvegházgáz kibocsátással járhat. A permafroszt olvadása emberi lĂ©ptĂ©kben nĂ©zve visszafordĂthatatlan, mert a visszaállĂtása Ă©vszázadokban, Ă©vezredekben mĂ©rhetĹ‘.
(Forrás: masfelfok.hu)