A jégtáblák olvadása nemcsak a tengerek emelkedését hozza magával
A jégtáblák olvadása nemcsak a tengerek emelkedését hozza magával

Az olvadó jég egyik legjelentősebb következménye a globális tengerszint emelkedése. Az újabb eredmények szerint jelentősebb, illetve gyorsabb tengerszint-emelkedés következhet be a grönlandi és antarktiszi olvadás miatt, mint ahogyan korábban becsülték, így part menti területek tűnhetnek el, aminek következtében akár több millió embernek kell új helyre települnie.

Az ipari forradalom előtti szinthez képest akár már 1,8 fokos globális melegedés esetén is visszafordíthatatlan emelkedés indulhat el. Nem csak a tengerszint emelkedése, vagy az arktikus nyári tengeri jég elvesztése az egyetlen jele a krioszféra fokozatos összeomlásának. Idén márciusban az Antarktisz keleti részén a normálisnál 40 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek. A szokatlan meleg, az olvadékvíz és az amúgy is kevesebb hó egyaránt hozzájárult a 2022 júliusában, a Dolomitokban történt katasztrofális gleccseromláshoz, amely több ember életét követelte.

Az olvadó jégnek számos hatása van, ilyen például a tengerszint-emelkedés mellett a vízhiány vagy éppen az áradások kialakulása, a lavinák vagy vegetációtüzek pusztítása, továbbá egyes extrém időjárási események bekövetkezte is

– Ă­rja cikkĂ©ben Kis Anna meteorolĂłgus, az ELTE MeteorolĂłgiai TanszĂ©kĂ©nek tudományos munkatársa

Ráadásul egy ördögi kör is kialakulhat az olvadás által: a sötétebb felszín (az óceán sötétebb mint a jég) több hőt nyel el, és az óceán melegedése is felgyorsítja a tengeri jég veszteséget. Az Arktisz az elmúlt 20 évben a téli tengeri jég térfogatának egyharmadát veszítette el, ami főleg a vastag, többéves jég eltűnését jelentette. Ezt vékonyabb, szezonális jég helyettesíti, ami viszont teljesen elolvad a nyár folyamán.

Ha a magasabb hőmérséklet miatt gyorsabban kezd olvadni a jégtábla, akkor azt évezredekig nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani, még akkor sem, ha a hőmérséklet stabilizálódik egyszer vagy elkezd csökkenni a szén-dioxid kivonó (CDR) módszerek majdani alkalmazásával. Egy jégtábla kialakulása tízezer évekbe telhet, de a csökkenésének üteme ennél nagyságrendekkel kisebb. A jelenlegi hőmérséklet-emelkedés mellett tovább fognak csökkenni a gleccserek, a kisebbek teljesen eltűnhetnek. Télen kevesebb a hó, azaz kevésbé tudnak nőni, nyáron viszont több a veszteség a meleg miatti fokozott olvadásból adódóan.

Mivel az Arktikus területek a globális átlagnál nagyobb mértékben melegszenek, különösen sebezhető a permafroszt is és az olvadás következében csökkenő albedó tovább erősíti a melegedést, amely aztán további üvegházgáz kibocsátással járhat. A permafroszt olvadása emberi léptékben nézve visszafordíthatatlan, mert a visszaállítása évszázadokban, évezredekben mérhető.

(Forrás: masfelfok.hu)

search icon