A természetvédelem alapvető problémája globális szinten a következő: az élelmiszertermelés, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák szén-dioxid-tárolása ugyanazért a földterületért verseng. Ahogy az emberek egyre több élelmiszert követelnek, úgy irtanak ki egyre több erdőt és más természetes ökoszisztémát, illetve ezzel a gazdaságok intenzívebbé válnak.
Szerencsére számos olyan új technológiát fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik az élelmiszertermelés rendszerszintű forradalmát. Az egyikünk által nemrégiben végzett kutatás szerint ez az átalakulás a világ növekvő népességének megnövekedett globális élelmiszerigényét a világ jelenlegi mezőgazdasági területének kevesebb mint 20%-án tudná kielégíteni.
Más szóval, ezek a technológiák körülbelül egy évszázad alatt a meglévő mezőgazdasági területek legalább 80%-át kivonhatnák a mezőgazdaságból
– írja cikkében a Green Queen.
Az emberi élelmiszertermelésre használt földterület mintegy négyötödét hús- és tejtermelésre fordítják, beleértve a legelőket és a kifejezetten az állatállomány takarmányozására termesztett növényeket is. Annak ellenére, hogy egyes országokban egyre több a vegetáriánus és vegán, a globális húsfogyasztás az elmúlt 20 évben több mint 50%-kal nőtt, és ebben az évszázadban meg fog duplázódni. A dolgok jelenlegi állása szerint a sok plusz hús előállítása azt jelenti, hogy vagy még több földterületet alakítunk át farmokká, vagy még több tehenet, csirkét és sertést zsúfolunk be a meglévő földterületekre. Egyik lehetőség sem tesz jót a biológiai sokféleségnek.
A hús- és tejtermelés eleve kellemetlen üzlet, a legtöbb csirkét például nagy sűrűségű takarmányozási üzemekben nevelik, és a sertés-, marha- és különösen a tejtermelés is ugyanerre az útra lép. A jelenlegi technológiák kegyetlenek, környezetszennyezőek és károsak a biológiai sokféleségre és az éghajlatra.
Kapcsolódó bejegyzések
Kutatók meghatározták a kukorica hidegtűrésének javítására alkalmas genotípusokat
A kutatás eredményeként a kukorica termesztési körzete tovább tolható északi irányba, így a virágzási idő is előbbre hozható.
A klímaváltozás fő globális megközelítése az, hogy az okokra koncentráljunk és minimalizáljuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, nem pedig az, hogy napernyők milliárdjait gyártjuk. Ugyanerre van szükség a biológiai sokféleséggel kapcsolatban is.
(Forrás: greenqueen.com)