A konyhai hulladék jövője: új szabályok az EU-s hulladékgazdálkodás területén
A konyhai hulladék jövője: új szabályok az EU-s hulladékgazdálkodás területén

A papír, az üveg, a fémek és műanyagok meglévő szelektív gyűjtési kötelezettségére építve az új szelektív gyűjtési szabályok alapján a veszélyes háztartási hulladékokat 2022-től, a biohulladékot 2023-tól, a textileket pedig 2025-től lesz köteles minden háztartás elkülönítve gyűjteni


Konyhai biohulladékok

A biohulladék kapcsán mindez azt jelenti, hogy három éven belül megkezdődik a konyhai háztartási szerves hulladék külön gyűjtőedénybe szelektálása. Ez kiemelten fontos, hiszen az átlagos magyar háztartásban keletkező hulladéknak 30-40%-a valamilyen komposztálható konyhai maradvány, ami körülbelül 68 kg élelmiszerhulladékot jelent évente, egy főre vetítve (forrás: Nébih). Jelen rendszerben azonban ez a mennyiség, különösen városi környezetben, legtöbbször a többi, nem szelektíven gyűjthető anyaggal együtt a kommunális kukában végzi. Hogy ez miért probléma?

Fotó: agraroldal.hu

A kommunális hulladék kezelése komoly szállításigényű, jelentős szén-dioxid kibocsátással járó folyamat. A nagy volumenben keletkező, magas víztartalmú konyhai hulladék (zöldség, gyümölcs, ételmaradék) a nyári időszakban pedig a szokásosnál is jobban leterheli a hulladékkezelőket (gondoljunk ilyenkor a dinnyeszezonra). Budapesten például, a hulladékégetőbe kerülve ezek az anyagok nehezen, rossz hatásfokkal égnek, nem beszélve arról, hogy ilyen hasznosítás mellett (de akár a hulladéklerakókba elhelyezve is) elvesztegetjük a szerves anyagaikban rejlő tápanyag utánpótlási potenciált. A szerves konyhai hulladéknak ugyanis megvan a maga helye a tápanyaggazdálkodási rendszerben, hiszen megfelelő komposztálási eljárással fontos talajjavító anyag készíthető belőle.

A szénkörforgás egyensúlya (Jocelyn Lavallee nyomán szerkesztette Gyöngyösi Emese)
Forrás

A szénkörforgás egyensúlya szempontjából pedig nélkülözhetetlen, hogy a háztartási biohulladékban (azaz a lebomló növényi maradványokban) megkötött szén visszakerüljön a talajokba.

Fontos kiemelni, hogy a zárt rendszerű, automatizált komposztáló üzemek másképpen működnek, mint a házi komposztálás, így az előbbibe jellemzően bekerülhetnek olyan anyagok is (vegyes ételmaradék, húsok és tejtermékek), melyeket nyitott rendszerekben egészségügyi kockázatok miatt nem komposztálunk. Hogy mely hulladékok gyűjthetők külön a szerves hulladékgyűjtő konténerbe, elsősorban az újrafeldolgozási lehetőségektől és a kezelési létesítményektől függ. Ennek megfelelően a helyi hulladékkezelő hatóság feladata a helyben összegyűjtött biohulladék jellegének meghatározása.


Kerti hulladék és zöldkomposzt

Jelenleg a kerti zöldhulladék az, aminek begyűjtése és feldolgozása folyamatos, évtizedek óta működő folyamat Magyarországon. A jellemzően kertekben keletkező lomb, kaszálék és nyesedék a közszolgáltató emblémájával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható zöldhulladék-gyűjtőzsákba kerülhet, majd elszállítás után nyílt rendszerben komposztálják. Az így keletkezett komposzt egy része a közterületek talaját gazdagítja, ám érdemes tudni, hogy magánszemélyek is vásárolhatnak ekképpen előállított zöldkomposztot a telepek által megjelölt nyitvatartási időben.

A helyi hulladékkezelő vállalkozások a településeken gyűjtött zöldhulladékokból komposztot készítenek
Fotó: Allacherné Szépkuthy Katalin

Bár egyelőre várnunk kell az első biokukák megjelenéséig, a kiskerti komposztálást lehetősége szerint bárki alkalmazhatja otthoni körülmények között is. A közhiedelemmel ellentétben a komposztálás nem bonyolult, néhány egyszerű szabály betartásával bárki előállíthatja a saját komposztját, ami kiváló adalékanyag a cserepes növények és a veteményeskert talajának dúsításához.

A  kész, átrostált komposzt az ágyásokban termésnövelő anyagként hasznosul
Fotó: Allacherné Szépkuthy Katalin

És akinek nincsen kertje?

Azok, akik társasházban élnek, a helyi önkormányzattal egyeztetve akár közterületen is létesíthetnek közösségi komposztálót (a közösségi komposztálás ugyanis nem engedélyköteles tevékenység). Jelenleg Budapesten több kerületben van már példa jól működő közösségi komposztálásra, Zuglóban épp az elkövetkező napokban kerül sor két komposztkeret közterületi kihelyezésére. 

Akiknek a fent említett megoldások nem elérhetőek, jó megoldás lehet a ShareWaste névre hallgató telefonos applikáció, ami a komposzt alapanyagot befogadni képes, és az azt felajánló lakosokat köti össze. Így akár egy hosszútávú együttműködés is létrejöhet a konyhai hulladék hasznosítására.

További lehetőség egy vermikomposzt (vagy másnéven gilisztakomposzt) láda beszerzése, ami a talajlakó lebontó szervezetek (földi- és/vagy trágyagiliszták) aktív közreműködésével alakítja át a konyhai maradványokat humuszanyagokban gazdag komposzttá. Bár meglepően hangozhat, ez a módszer lakásban is könnyedén kivitelezhető, miközben nem kell aggódni a kellemetlen szagok miatt. 

Amíg tehát nem kezdődik meg a konyhai hulladékok lakossági szintű begyűjtése, jó ha megkeressük a számunka ideális alternatív megoldást, hiszen a minél nagyobb arányú szerves anyag hasznosítás a talaj- és klímavédelem fontos része, amiért mindannyian egyéni felelősséggel tartozunk. 

További hasznos információk érhetőek el a komposztálásról, akár nagyobb volumenű, mezőgazdasági felhasználás vonatkozásában is például a Best4Soil projekt honlapján. 

Nyitókép forrása: qz.com

search icon