Nem kell messzire utazni az egyiptomi Sarm el-Sejkben, az ENSZ klímatárgyalásoknak otthont adó hatalmas konferenciaközponttól ahhoz, hogy lássuk, mi forog kockán. Ezt a tengerparti üdülővárost egy olyan ökoszisztéma szegélyezi, amelyet a jelek szerint a globális felmelegedés miatt világszerte katasztrófa fenyeget.
Még ha az 1,5C-os határértéket be is tartják, a világ zátonyainak több mint 90%-át elpusztítják a súlyos vízi hőhullámok. A korallvédelmi csoportok koalíciója arra használta fel az egyiptomi Cop27 csúcstalálkozót, hogy aggodalmának adjon hangot a koralltakaró gyors ütemű csökkenése miatt. A világ zátonyainak fele az elmúlt három évtizedben vélhetően elpusztult. A kormányoknak fel kell gyorsítaniuk a védett tengeri területek kiterjesztésére, a vízszennyezés csökkentésére és a korallok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket.
A rideg valóság az, hogy a korallzátonyok számára nincs biztonságos globális felmelegedési határ
– mondta Adele Dixon, a Leedsi Egyetem Biológiai Iskolájának kutatója.
Körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt a tengerszint lecsökkent, és a Vörös-tenger elszakadt az Indiai-óceántól, ami miatt nagyon meleg és sós lett a víz. Az itt fennmaradt korallok voltak azok, amelyek képesek voltak elviselni a nagy hőséget.
Sharm el-Sheikh partvonalát nagy üdülőhelyek tarkítják, és a korallokat taposó turisták, valamint a szállodákból és máshonnan közvetlenül a vízbe jutó szennyezés leromlasztotta ezeket a zátonyokat. Ezek a helyi hatások valóban szerepet játszanak a korallok pusztulásában, de az éghajlati válság a korallok pusztulásának legfőbb oka.
Egy kutató úgy véli, hogy ha csökkenteni tudjuk a közvetlen emberi hatásokat, a zátonyoknak nagyobb esélyük van arra, hogy túléljék az éghajlatváltozást. De ha nem teszünk valamit az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen, akkor ez nem fog változtatni a helyzeten.
Kapcsolódó bejegyzések
Korallok szaporításával próbálkoznak a Maldív-szigeteken
Annak ellenére, hogy a Maldív-szigetek a világ kibocsátásának csak kis töredékét termeli, a klímaválság hátrányosan érinti őket. De kifejlesztettek egy speciális korallzátony-helyreállítási technikát.
Szerencsére a korallzátonyok nagy része távol vannak az üdülőhelyek turistáinak kíváncsi szemeitől. Világszerte több mint félmilliárd ember támaszkodik a korallzátonyokra, mint a kifogott halak létfontosságú élőhelyére, és számos part menti közösséget véd a zátonyszerkezetek által az erős part menti viharoktól. Annak ellenére, hogy az óceánnak csak egy kis részét borítja, a tengeri élővilág körülbelül egynegyede a korallok élőhelyén található.
(forrás: theguardian.com)