A következő szuperkontinens a Csendes-óceán eltűnésével alakulhat ki
A következő szuperkontinens a Csendes-óceán eltűnésével alakulhat ki

Az elmúlt kétmilliárd év során a Föld kontinensei 600 millió évente ütköztek össze, hogy egy szuperkontinenst hozzanak létre. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kontinensek néhány százmillió év múlva ismét össze fognak torlódni, és újra létrehoznak egy szuperkontinenst.

A kutatócsoport szimulációja azt mutatta, hogy mivel a Föld a kialakulása óta eltelt több milliárd év alatt lehűlt, az óceánok alatti tektonikus lemezek vastagsága és szilárdsága az idők során csökkent. Ez a természetes folyamat megakadályozná a következő szuperkontinens kialakulását az Atlanti- vagy az Indiai-óceán zsugorodásának következtében. Ezek az óceánok valószínűleg akkor alakultak ki, amikor a Föld legutóbbi szuperkontinense szétszakadt, és a különböző darabok lassan eltávolodtak egymástól.

Az ausztráliai Curtin Egyetem és a kínai Pekingi Egyetem kutatói egy szuperszámítógép segítségével modellezték a Föld tektonikus lemezeinek fejlődését és egy jövőbeli szuperkontinens kialakulását.

A Csendes-óceán zsugorodásával 200-300 millió éven belül új szuperkontinens jöhet létre a világon

– mondta a közleményben a vezető szerző, Dr. Chuan Huang, a Curtin Földdinamikai Kutatócsoport és a Föld- és Bolygótudományi Iskola munkatársa.

A tanulmány szerzői szerint a Pangeának nevezett szárazföldi tömeg körülbelül 320 millió évvel ezelőtt alakult ki. Ezzel szemben a Csendes-óceán a Föld legrégebbi óceánja. Ez a hatalmas víztömeg valójában a Panthalassa szuperóceán maradványa, amely 700 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni, amikor egy, a Pangeánál is ősibb szuperkontinens kezdett szétesni.

A kutatócsoport megállapította, hogy amikor a tektonikus lemezek ereje és vastagsága csökken, egy új szuperkontinens kialakulása nagyobb valószínűséggel egy korábbi szuperóceán bezáródásával történik. Az évente néhány centiméterrel csökkenő Csendes-óceán a dinoszauruszok korában kezdett zsugorodni. Az új szimuláció alapján a Csendes-óceán jelenlegi 10 000 kilométeres kiterjedése kevesebb mint 300 millió év alatt bezárul.

Az így létrejövő új szuperkontinenst már el is nevezték Amáziának, mert egyesek szerint a Csendes-óceán bezárul, amikor Amerika összeütközik Ázsiával. Várhatóan Ausztrália is szerepet fog játszani ebben az eseményben, először összeütközik Ázsiával, majd összeköti Amerikát és Ázsiát, amint a Csendes-óceán bezárul.

A kontinensek és az óceánok eloszlásának változásai változásokat fognak okozni az éghajlatban, különösen akkor, ha az óceáni áramlatok megállnak a kontinensek ütközése miatt, vagy új óceáni áramlatok jönnek létre, amikor a kontinensek széttörnek.

A jelenségre példa, amikor Ausztrália 45 millió évvel ezelőtt elszakadt az Antarktiszról, és ezzel elindította az antarktiszi sarki jégsapka kialakulását. A kutatók több földrengésre is számítanak, ahogy a kontinentális lemezek összeütköznek. A szeizmikus aktivitás rendszeresen előfordult ott, ahol India és Eurázsia lemezei az elmúlt 55 millió évben összeütköztek. Egy új szuperóceánnal körülvéve az újonnan kialakult szuperkontinens biológiai sokfélesége is csökken.

A tudósok még mindig próbálják megérteni a Föld szuperkontinens-ciklusát, amelyet a hő és a gravitáció hajt. A kutatócsoport azt szeretné megállapítani, hogyan kezdődött a földi lemeztektonika és mikor alakultak ki az első kontinensek, valamint azt, hogy mi indította el a szuperkontinens-ciklust.

(forrás: edition.cnn.com)

search icon